POLGÁRMESTERI HIVATAL | |
Cím: | 2131 Göd, Pesti út 81. |
Tel.: | (06-27) 530-064 |
Fax: | (06-27) 345-279 |
E-mail: | varoshaza@god.hu |
Zöldszám: 06-80/890-089![]() Ügyfélfogadás | |
H: | 13:00-18:00 |
Sze: | 8:00-12:00, 13:00-16:00 |
P: | 8:00-12:00 |
| |
Dunakeszi Járási Hivatal Okmányirodai Osztály | |
Cím: | 2131 Göd, Pesti út 60/a. |
Tel.: | 1818 |
E-mail: | |
dunakeszi.okmanyiroda@pest.gov.hu | |
![]() Ügyfélfogadás | |
H: | 8:00-16:00 |
K: | 8:00-16:00 |
Sze: | 8:00-18:00 |
Cs: | 8:00-16:00 |
P: | 8.00-12.00 |
Bemutatkozás
A város elhelyezkedése Göd Budapesttől északra, a 2. sz. főút mellett helyezkedik el, a Duna bal partján, Budapest és Vác között, a fővárostól mintegy 20 km-re. Megközelíthető: Budapestről a 2. sz. főúton Dunakeszin keresztül, és a közelmúltban épült új M2 jelű autóúton, valamint a Budapest-Szob villamosított nemzetközi vasútvonalon, Alsógöd, Göd és Felsőgöd MÁV állomásokon. Dunai vízi úton a Szigetmonostort és Gödöt összekötő réven. A városon keresztül halad a Budapestet a Duna-kanyarral összekötő kerékpárút. Térségi szerepköre Göd múltját tekintve, a XX. Század elejétől napjainkig kedvező természeti adottságai miatt kedvelt üdülőhely, a közelmúltban a lakó- és üdülőterület jellege egyaránt erősödött. Városszerkezet A település szerkezetére jellemző, hogy észak-déli irányban kettészeli a 2. sz. főút, valamint a Budapest – Vác vasútvonal, a többi, településszerkezetet is meghatározó útja a 2. sz. úttól indul ki keleti irányban. A település belterülete a nyugati, Duna melletti sávban helyezkedik el. A belterület két fő részből áll: Felsőgöd és Alsógöd területéből. A településrészek eltérő jellege a földrajzi adottságokon túlmenően a parcellázások különböző megoldásából ered. Önálló településrészként megemlítendő még a mintegy 300 lakosú Bócsa, falusias beépítésével, lovassportjával, s a közelében lévő SAMSUNG SDI képcsőgyárral Göd közigazgatási területe Történelem A régészeti leletek tanúsága szerint Göd területe már a régmúlt időkben is lakott volt. A település határában számos újkőkori, rézkori, vaskori és bronzkori emléket– többnyire használati tárgyakat – találtak. A A település nevét (Gud, Gewd) – amely a betelepülő magyarok török eredetű nevű nemzetségfőjétől származtatható – egy 1255-ben kelt oklevélben említik először. Göd a XII-XIII. században már templomos helynek számított. Felsőgöd déli részén, a Templom-dombon állt a falu középkori temploma. Az oszmán uralom elején elpusztult településünk, majd lassan települt újra Göd-puszta. A kedvező közlekedési adottságoknak (1846-ban adták át a Pest-Vác vasútvonalat), és a főváros közelségének köszönhetően 1890 körül intenzív parcellázás indult először Felsőgödön, majd később Alsógödön. 1970. július 1-én a döntően munkástelepülésű Felsőgöd és a korábban jómódú villatulajdonosok lakta Alsógöd nagyközséggé egyesült. A település 1999-ben városi rangot nyert. Lakóinak száma 21 027 fő (2018. december 31-i statisztikai adat). Többségük napi ingázó, akik elsősorban Budapestre és a közeli Vácra járnak dolgozni. A város jelképei Domborzat Göd közigazgatási területének nyugati fele 110- Legmagasabb pontja a Jancsi-hegy mellett helyezkedik el, 191 méteres. A Gödi-sziget közel Vízrajz A település területe a Duna vízgyűjtőjéhez tartozik. Az országos szinten jellemző vízhiányt itt a folyam közvetlen közelsége ellensúlyozza. A Dunán a nyár eleji árvíz megszokott. A felsőgödi részen folyik az Ilka-patak és csatorna, és ezek kisebb mellékágai. Az alsógödi Duna parton ered a Széchenyi- és még 72 kisebb-nagyobb forrás. Ugyancsak az alsógödi Duna-parton található 2 mesterséges eredetű tó: a Horgásztó és a Feneketlen tó is. A Dunán élénk vízisport-tevékenység zajlik. Építészeti értékek A város számos, a XX. század elején épült hangulatos villa mellett, egy országos jelentőséggel védett műemlékkel is rendelkezik: a volt Nemeskéri Kúriával. Az épületben jelenleg a hangulatos Szt. Hubertus étterem üzemel. A Kúria számos társadalmi eseménynek, hangversenynek is otthont ad. Jelenleg magántulajdon. A város legrégibb, ma is meglévő épülete az ún. Kincsem istálló. Az épület feltehetőleg a XVII. században épült, postakocsi állomásként működött a Budapest-Vác vasútvonal elkészültéig (XIX. század közepe). A XIX. század végén versenylóistálló üzemelt benne, nevét a világ máig legeredményesebb versenylováról, Kincsemről kapta. Az épület jelenleg romos, üres, helyi védelem alatt áll. Az önkormányzat távlati terveiben kulturális célú hasznosítása szerepel. Az épület előtt Göd város díszpolgárának, az 1956-os forradalom miatt kivégzett Iván-Kovács Lászlónak a szobra áll. Természeti értékek: - A város természeti értékei közül kiemelkedő a természeti értékekben gazdag Duna-partja. (5km). Három dunai strand nyújt felüdülést a nyári szezonban. - A Gödi-Sziget és környéke országos szintű védelmet kapott, a Duna-Ipoly Nemzeti Park része. - A város határában gyógyhatású termálvíz található. A gödi termálfürdő egész évben nyitva áll a vendégek előtt. A gödi termálvizet a szakhatóságok gyógyvíz mellett ásványvízzé is minősítették. - Szintén országos jelentőséggel védett terület a Gödi Láprét. További látnivalók >>> | |
Göd Város Önkormányzatának hatályos rendeletei egységes szerkezetben
Tájékoztató a Göd-Nevelekben történt házszámváltozásokról
Krízistámogatás az augusztus 29. napi viharkárok enyhítéséhez

Copyright © 2010 Göd város Önkormányzata |
Impresszum|Adatvédelem|Médiaajánlat | Powered by Webgyár Design by Cat-R-Sys Design Studio |