Hírességek

Lakatos Gabriella

Ferencvárosi munkáscsaládban született 1927 őszén. Alig néhány hónapos volt, amikor Rákospalotára került a nagyszüleihez. Német származású nagyanyja tanította meg írni és olvasni, s persze a német nyelvre is. Négyéves korában már szerepelt a Magyar Rádió szombat délutáni meseműsoraiban, nemkülönben Lakner Bácsi Gyermekszínházában, ahol a színlapok „csodababaként” emlegették.

1931-ben a városligeti Beketow Cirkuszban Jancsi bohóccal kuplékat, 1932-ben pedig az Ostende kávéházban Kalmár Pállal magyar nótákat énekelt. Élete első filmszerepét 1933-ban játszotta el az Iza néni című játékfilmben, Fedák Sári, Gombaszögi Ella, Jávor Pál és Rátkai Márton gyermekpartnereként. 1937-ben felvették az Operaház balettiskolájába, ahol Nádasi Ferenc növendéke volt. 1943-tól a társulat tagja, 1950-től 1973-ig pedig magántáncosa.

Egyes források szerint gyermekkorában néhány éven át Alsógödön lakott a mai Bajcsy-Zsilinszky utcai (akkor XXVIII. utca) Topolánszky-villában. A korabeli elbeszélések szerint Gabikát a nagymamája kísérte naponta vonaton a fővárosi iskolába. Lakatos Gabriella további gödi kötődései után kutatva nem jártunk eredménnyel. Nem sikerült fényt derítenünk a Lakatos és a Topolánszky család kapcsolatára, s csupán feltételezni tudjuk, hogy a villa lakóinak egyike akkoriban Topolánszky Lajos Ernő lehetett. Erre utalhat a 8 Órai Ujság egyik 1934. augusztusi száma, amelyben az olvasható, hogy a gödi szabadtéri játékok augusztus 25-én kezdődnek a Nemeskéri Kiss család évszázados ősparkjában, s az egyik színdarabot Topolánszky Lajos Ernő rendezi. Egy szó mint száz, a Kossuth-díjas prímabalerina és városunk kapcsolata további kutatómunkát igényel. (Beszéltünk egy idős tánctörténész hölggyel, aki jó barátnője volt a művésznőnek, ám ő nem emlékszik arra, hogy közöttük Göd bármikor is szóba került volna.) Fontos megemlítenünk még, hogy a gödi digitális fotóarchívum egyetlen fotót őriz Lakatos Gabrielláról, amely 1960-ban készült, s a fényképész a művésznőt a Széchenyi csárda teraszán örökítette meg, baráti társaságban.

Lakatos Gabriella pályája első húsz esztendejében eltáncolta az akkori balettrepertoár szinte minden főszerepét, elsősorban a magyar nemzeti balettet megteremtő Harangozó Gyula koreográfiáinak volt avatott tolmácsolója. A forradalom idején jó néhány élvonalbeli pályatársa nyugatra távozott, ő azonban maradt: 1957-ben, harmincévesen már Kossuth-díjas, országos hírű, rajongott művész. A következő évtizedben, az Operaház balettegyüttesének szólistájaként megismerték szerte a nagyvilágban is. Kairótól Moszkváig, Londontól Bukarestig, Barcelonáig elvarázsolta közönségét halhatatlan szerepeiben. Az 1950-es évek végére, ragyogó partnereivel – Havas Ferenc, Fülöp Viktor, Róna Viktor – nemzetközi szinten jegyzett sztárrá vált.

1973-as, számára váratlan nyugdíjazása után énekesnőként is sikereket ért el, a televízióban szakmai műsorok házigazdájaként szerepelt. Az 1980-as években két alkalommal még visszatért a színpadra: Markó Iván és Novák Ferenc táncszínházi darabjaiban – Az igazság pillanata, illetve Magyar Elektra – vállalva szerepet. 1989. november 13-án hunyt el, sírja a Farkasréti temetőben látogatható.