RENDELTETÉSVÁLTOZÁS

Jogszabályi követelmények

 

Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK):

1. § (1) Területet használni, építmény elhelyezésére felhasználni, telket alakítani, építés alapjául szolgáló tervet elkészíteni, építményt építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, elmozdítani vagy lebontani, továbbá az építmény rendeltetését megváltoztatni e rendelet, valamint a helyi építési szabályzat rendelkezései szerint szabad.

 

50. § (3) Az építménynek meg kell felelnie a rendeltetési célja szerint
51. a) az állékonyság és a mechanikai szilárdság,
52. b) a tűzbiztonság,
53. c) a higiénia, az egészség- és a környezetvédelem,
54. d) a biztonságos használat és akadálymentesség,
55. e) a zaj és rezgés elleni védelem,
56. f) az energiatakarékosság és hővédelem,
57. g) az élet- és vagyonvédelem, valamint
58. h) a természeti erőforrások fenntartható használata

alapvető követelményeinek, és a tervezési programban részletezett elvárásoknak.

 

108. § (1) A meglévő építményekre az 50–107. § rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az építmény és annak részei állékonyságát és biztonságos használatra való alkalmasságát az építmény élettartama alatt a rendeltetésének megfelelően folyamatosan fenn kell tartani. Meglévő építményen végzett bármilyen helyreállítás, felújítás, korszerűsítés, átalakítás, bővítés, vagy a rendeltetés módosítása és ezek hatása

1. a) az építmény és részeinek állékonyságát és biztonságos használhatóságát nem veszélyeztetheti, azokban kedvezőtlen irányú változást nem eredményezhet, valamint
2. b) a szomszédos építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység állékonyságát nem veszélyeztetheti, rendeltetésszerű használhatóságát nem korlátozhatja.

(7) A rendeltetésmódosításnak feltétele, hogy az

1. a) felejen meg a helyi építési szabályzat előírásainak, és az új rendeltetés szerinti használat hatása a környezetet a megengedettnél nagyobb mértékben ne terhelje, továbbá
2. b) az építmény és részei a módosuló használat alapján feleljenek meg az állékonyság követelményeinek és a biztonságos használhatóság feltételeinek. A tervezett használatra és annak hatásaira az építmény, építményrész alkalmas vagy alkalmassá tehető

 

Állékonyság

51. § (1) Az építményt és annak részeit, szerkezeteit, beépített berendezéseit és vezetékrendszereit úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy a megvalósítás és a használat során fellépő várható terhek, hatások ne vezethessenek
52. a) az építmény és részei teljes vagy részleges összeomlásához,
53. b) az építmény és szerkezetei megengedhetetlen mértékű deformációjához,
54. c) az építmény teherhordó szerkezetének jelentős deformációja miatt a beépített berendezések és szerelvények károsodásához, valamint
55. d) az építési tevékenység közben az építés alatt álló szerkezetek és a csatlakozó vagy a szomszédos szerkezetek tönkremeneteléhez.

(2) Az építményt és szerkezeteit úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy a rendeltetésszerű használat során előálló hatások következtében sem az építmény szerkezeteiben (túlzott hőmozgás vagy páralecsapódás, korrózió stb.), sem környezetében vagy a talajban az építményre káros állapotváltozás (kifagyás, talajmozgás stb.) ne következzék be.

(3) Az építmény és szerkezetei feleljenek meg a polgári védelem jogszabályban előírt követelményeinek.

 

Biztonságos használat

54. § (1) Az építményt és annak részeit úgy kell tervezni, megvalósítani, ehhez az építési terméket, építményszerkezetet és beépített berendezést úgy kell megválasztani és beépíteni, hogy a rendeltetésszerű használathoz biztonságos feltételeket nyújtsanak és ne okozzanak balesetet, sérülést, például
55. a) elcsúszást, elesést (pl. közlekedés közben),
56. b) megbotlást, mellélépést (pl. nem megfelelő világítás miatt),
57. c) leesést (pl. váratlan szintkülönbség, vagy korlát, mellvédfal hiánya, kialakítási hibája miatt),
58. d) fejsérülést (pl. nem megfelelő szabad belmagasság, szabad keresztmetszet miatt),
59. e) ütközést (pl. nem megfelelő megvilágítás, tartalék világítás hiánya, tükröződés miatt, vagy építményen belüli járműmozgásból),
60. f) égési sérülést (pl. védelem nélküli forró felülettől, folyadéktól, gőztől),
61. g) áramütést (pl. földelési, szerelési hibából, vagy villámcsapás miatt),
62. h) robbanást (pl. energiahordozó, hőtermelő vezeték, berendezés hibája miatt),
63. i) elakadást, beszorulást (pl. szűkös méretű terek vagy nyílások miatt).

 

Tervezett használatra alkalmas

64. § (6) A kiürítés céljára szolgáló lépcsőkar szabad szélességét a lépcső által kiszolgált építményben, építményrészben a rendeltetés szerint huzamosan tartózkodók számának és a várható forgalom egyidejűségének figyelembevételével, a kiürítésre vonatkozó előírások megtartásával kell meghatározni, ez a szélesség azonban nem lehet kevesebb időszakos használatú lépcsőnél 0,60 m-nél, egy lakáson belüli lépcső esetén 0,80 m-nél.

(7) A lépcsőkar és a lépcsőpihenő feletti szabad belmagasságnak legalább 2,20 m-nek kell lennie. Egy lakáson vagy üdülőegységen belüli, továbbá az időszakos használatú építményszintre vezető lépcső feletti legkisebb szabad belmagasság indokolt esetben 2,00 m lehet. A lépcsőkar feletti szabad belmagasságot a lépcső járóvonalán, a lépcsőfokok élére illesztett érintő vonaltól függőlegesen kell mérni.

65. § (3) A lakáson vagy üdülőegységen belüli, továbbá az időszakos használatú építményszint (pl. tetőtér) vagy üzemi berendezés megközelítésére szolgáló lépcső fokmagassága legfeljebb 20 cm lehet.

 

85. § (3) A helyiség belmagasságát a rendeltetésének és a lehetséges legnagyobb befogadóképességének megfelelően kell meghatározni, de a helyiség hasznos alapterületének belmagassága legalább a következő legyen:
86. b) 2,50 m átlagos belmagasság

– huzamos tartózkodás céljára szolgáló helyiségben a c) pontban említett kivétellel,

1. c) 2,20 m átlagos belmagasság

– a lakás, üdülőegység második és további (nem nappali tartózkodásra szolgáló) lakószobájában

 

86. § (1) A lakás legalább egy lakószobája napfény által benapozott legyen, kivéve, ha ezt a település kialakult beépítése nem teszi lehetővé. Benapozottnak tekinthető az a helyiség, ahol a benapozás lehetősége február 15-én legalább 60 percen át biztosított.

 

99. § (7) Két lakószobásnál nagyobb lakásban önálló illemhelyet kell létesíteni.
100. §^* (1) A lakás olyan huzamos tartózkodás céljára szolgáló önálló rendeltetési egység, melynek lakóhelyiségeit (lakószoba, étkező stb.), főzőhelyiségeit (konyha, főzőfülke), egészségügyi helyiségeit (fürdőszoba, mosdó, zuhanyozó, WC), közlekedő helyiségeit (előszoba, előtér, belépő, szélfogó, közlekedő, folyosó) és tároló helyiségeit (kamra, gardrób, lomkamra, háztartási helyiség stb.) úgy kell kialakítani, hogy azok együttesen tegyék lehetővé
101. a) a pihenést (az alvást) és az otthoni tevékenységek folytatását,
102. b) a főzést, mosogatást és az étkezést,
103. c) a tisztálkodást, a mosást, az illemhely-használatot,
104. d) az életvitelhez szükséges anyagok és tárgyak tárolását tervezési program szerint (pl. élelmiszer-tárolás, hűtőszekrény elhelyezési lehetősége, mosás céljára szolgáló berendezés, ruhanemű, lakáskarbantartás eszközeinek, egyéb szerszámoknak és sporteszközöknek az elhelyezése).

(2) A lakószoba a lakás minden olyan közvetlen természetes megvilágítású és szellőzésű, fűthető, huzamos tartózkodás céljára szolgáló, legalább 8 m² hasznos alapterületű helyisége, amely lehetővé teszi az (1) bekezdés a) pontja szerinti tevékenységek folytatását – kivéve a jövedelemszerzést szolgáló munkavégzést – és az azokhoz kapcsolódó berendezések elhelyezését.

(3) ^*  A 30 m²-t meghaladó hasznos alapterületű lakás legalább egy lakószobája hasznos alapterületének legalább 16 m²-nek kell lennie. Ebbe és a lakószoba (2) bekezdés szerinti alapterületébe nem számítható be a főző és az étkező funkció céljára is szolgáló helyiség, helyiségrész hasznos alapterülete, amennyiben az a lakószoba légterével közös.

(4) A lakásnak fűthetőnek kell lennie, lehetőleg minden helyiségben a rendeltetésének megfelelő szellőzést, természetes megvilágítást biztosítani kell.

 

Személygépkocsi elhelyezés a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet alapján:

42.§ (2) Az egyes telkek és építmények rendeltetésszerű használatához a telken – a helyi építési szabályzatnak a terület településen belüli elhelyezkedése, tömegközlekedési ellátottsága és forgalmi terheltsége és az építmény rendeltetése alapján, a (10) bekezdésben foglaltak figyelembevételével meghozott eltérő rendelkezése hiányában – a (2a) bekezdésben foglaltak kivételével a 4. számú melléklet szerint meghatározott számú személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani.

 

Kerékpártároló – a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 7. számú melléklete alapján:

Az építmények rendeltetésszerű használatához szükséges, elhelyezendő kerékpárok számának megállapítása

1. Lakás, üdülőegység             Minden lakás és üdülőegység után 1 db

 

 

Göd Város Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi építési szabályzatról szóló 24/2016. (XII. 9.) önkormányzati rendelet (HÉSZ) előírása:

 

31. § (1)  A település beépített, illetve beépítésre szánt területén új épület, építmény csak akkor építhető, funkcióváltás csak akkor lehetséges, ha a teljes közművesítettség biztosított (kivéve a zárt csapadékvíz elvezetést, amennyiben az építési telek környezetében az nem kiépített) vagy csatornázatlan területen zárt, vízzáróan kialakított szennyvíztároló létesül.

 

Göd Város Önkormányzata Képviselő-testületének a településkép védelméről szóló 40/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelete (TKR) arról rendelkezik, hogy az épület rendeltetés változásához milyen esetekben kell településképi bejelentés:

 

42. § (1) A jelen rendelet előírásai szerint vonatkozóan településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében felsorolt építési munkák szerint:

6. Épületben az önálló rendeltetési egységek számának változtatása.

(3) A jelen rendelet előírásai szerint településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén, amennyiben az új rendeltetés szerinti területhasználat

1. a) telepengedélyezési eljárás lefolytatását teszi szükségessé,
2. b) a korábbi rendeltetéshez képest környezetvédelmi (elsősorban zaj és légszennyezési) szempontból kedvezőtlenebb helyzetet teremthet, jelentősen megváltoztatja az ingatlanon belüli gépkocsi-forgalmat, illetve a jogszabályi előírásoknak megfelelően többlet-parkolóhelyek kialakítását teszi szükségessé
3. c) érinti a közterület kialakítását, illetve a közterületen lévő berendezéseket vagy növényzetet, valamint ha
4. d) érinti a kapcsolódó közterület közúti vagy gyalogos, illetve kerékpáros forgalmát, azok biztonságát veszélyeztetheti.

(4) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni továbbá minden olyan esetben, amikor településrendezési eszköz a rendeltetés-módosítást feltételekhez köti, illetve járulékos beavatkozásokra vagy intézkedésre vonatkozó kötelezettséget ír elő.”

 

Településképi bejelentési eljárás

A településképi bejelentéshez szükséges:

1. TKB kérelem (god.hu)
2. tervdokumentáció (meglévő vagy tervező által készített):

• helyszínrajz (gépkocsi elhelyezés bemutatásával)
• alaprajz(ok) (helyiségek megnevezése, alapterülete, főbb méretei, belmagasság jelölése metszet hiányában)
• metszet (belmagasság feltüntetése)
• homlokzati rajzok vagy fénykép
• műszaki leírás (közművek, kémény, szerkezetek leírása…)

3. közművek számláinak másolata
4. energetikai számítás az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.)
   rendelet szerint

Ügyintézési határidő: 15 nap (hiánypótlás esetén 30 nap)

Illetékmentes eljárás

Hatósági bizonyítvány

Amennyiben az épület az új rendeltetésnek megfelelően elkészült, úgy hatósági bizonyítvány kérhető a Földhivatali átvezetéshez.

 

A településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII.15.) Korm.rendelet szerint:

 

48. § Ha a rendeltetésváltozás megfelel az országos, valamint a helyi építési követelményeknek és az önkormányzat a településképi bejelentést tudomásul vette, az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetés céljából az önkormányzat kérelemre 15 napon belül hatósági bizonyítványt állít ki az építmény, valamint az építményen belüli önálló rendeltetési egység rendeltetésének módosításáról és új rendeltetéséről, valamint az építmény rendeltetési egységei számának megváltozásáról és az önálló rendeltetési egységek új számáról.

 

Ügyintézési határidő: 15 nap

Illeték: 3000 Ft

A településképi bejelentés és a hatósági bizonyítvány együtt is kérhető, ha a rendeltetésváltozás a településképi bejelentéskor megfelel a jogszabályi előírásoknak.

 

Göd, 2022. augusztus 17.

   Főépítészi Iroda

   Gödi Polgármesteri Hivatal