Göd üdvözli Önt!

A városunkról

Göd Budapesttől északra, mindössze 22 kilométerre, a Duna bal partján található.

A régészeti leletek tanúsága szerint Göd területe már a földtörténeti ókorban is lakott volt. A település határában számos, a neolitikumtól a vaskorig terjedő időkből származó tárgyi emléket találtak.

A Göd településnév a bevándorló magyarok egyik nemzetségfőjétől származtatható, s egy 1255-ben kelt oklevélben említik először. Göd a XII-XIII. században már templomos helynek számított. A mai Felsőgöd déli részén, a Templomdombon állt a falu középkori temploma.

1846 nyarán adták át Magyarország első, Pest és Vác közötti vasútvonalát. Ennek, és a főváros közelségének köszönhetően 1890 körül nagyszabású parcellázás indult először Felsőgödön, majd később Alsógödön.

1970 nyarán a döntően kétkezi munkások lakta Felsőgöd és a korábban jómódú villatulajdonosairól híres Alsógöd nagyközséggé egyesült. A település 1999-ben kapott városi rangot.

Göd lakóinak száma mára meghaladja a 21 ezret, közigazgatási területe pedig 2200 hektár, amelyből hozzávetőlegesen 900 hektár a belterület.

Városunk Budapestről megközelíthető a 2. számú főúton – Dunakeszin keresztül –, valamint az M2-es jelű autóúton, továbbá a Budapest–Szob villamosított nemzetközi vasútvonalon. A város három vasútállomása, a főváros felőli sorrendben Alsógöd, Göd és Felsőgöd. Dunai vízi úton a Szigetmonostort és Gödöt összekötő réven keresztül érhető el. Gödön végighalad a Budapestet a Dunakanyarral összekötő kerékpárút.

Városszerkezet

A település szerkezetére jellemző, hogy észak-déli irányban kettészeli a 2. számú főút, valamint a Budapest–Szob vasútvonal. A városcentrum a nyugati, Duna melletti sávban helyezkedik el. A belterület két fő része a mai napig a korábbi két önálló község, Alsógöd és Felsőgöd egykori területe.

A településrészek eltérő jellege a földrajzi adottságokon túlmenően a parcellázások különböző megoldásaiból ered. Önálló településrészként megemlítendő még a mintegy 400 lakosú Bócsa, falusias beépítésével, a közelében lévő Samsung akkumulátorgyárral, illetve a Felsőgöddel szomszédos Nevelek, a maga 1400 lakosával.

Domborzat, vízrajz

Göd közigazgatási területének nyugati része 110-120 méter tengerszint feletti magasságú ártéri síkság, keleti fele pedig teraszokkal jellemezhető tagolt síkság, amely a Dunától távolodva fokozatosan emelkedik.

Legmagasabb pontja a Jancsi-hegy (191 méter). A Gödi-sziget (Homoksziget) közel egy kilométer hosszan, a város középső részével egy vonalban elhelyezkedő homokhordalék.

A település teljes területe a Duna vízgyűjtőjéhez tartozik. A felsőgödi részen torkollik a Dunába az Ilka-patak, amelyhez rövid útja során kisebb mellékágak csatlakoznak. Az alsógödi Duna-parton hetvennél is több kisebb-nagyobb forrás ered. Ugyancsak az alsógödi Duna-parton található két mesterséges eredetű tavacska, a Horgásztó és a Feneketlen-tó.

A város jelképei

Göd város címere pajzs alakú, egyszer hasítottan és egyszer vágottan három mezőből áll. A vágott mezőből a bal oldalon négy vörös és három ezüst pólya látható. A jobb oldalon vörös mezőben aranysárga színű harang helyezkedik el, rajta a Göd felirattal. A címer alsó harmadát hullámos, kék színű vágás választja el. A címer alján a zöld háromszögben aranyszínű kétemeletes, vörös tetejű épület áll. A pajzs legfelső részén, bal oldalon az 1255 évszám olvasható.

A városzászló színe, vízszintes elrendezésben, vörös és fehér, magassága pedig a szélességének a fele. A városcímer a zászlórúd felé eső képzeletbeli függőleges harmadoló vonalán helyezkedik el.

Göd Város Önkormányzatának pecsétje kör alakú, közepén a városcímerrel, amelyet egy körgyűrű vesz körül. A körgyűrűben a „GÖD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA” felirat fut körbe. Göd Város Önkormányzatának további bélyegzői kör alakúak, középen a címerrel, amelyet egy körgyűrű vesz körül. A körgyűrűben az alábbi körbe futó felirat lehetséges: Göd Város Polgármestere, Göd Város Alpolgármestere, Gödi Polgármesteri Hivatal, Göd Város Jegyzője, Göd Város Önkormányzata Főépítész.

A jelképeket Göd Város Önkormányzata és az általa alapított vagy fenntartott intézményei alanyi jogon használhatják. Másoknak a jelképek használatához a képviselő-testülettől előzetes engedélyt kell kérniük.

Természeti értékek

Göd  természeti értékei közül kiemelkedő a mintegy öt kilométer hosszú Duna-part, ahol a nyári szezonban három dunai strand nyújt felüdülést a gödieknek és az ide látogatóknak.

A Gödi-Sziget (Homoksziget) és környéke országos szintű védelmet kapott, a Duna–Ipoly Nemzeti Park része.

A város határában gyógyhatású termálvíz található. A gödi termálfürdő egész évben nyitva áll a vendégek előtt. A gödi termálvizet a szakhatóságok gyógyvíz mellett ásványvízzé is minősítették.

Szintén országos jelentőséggel bíró védett terület a Gödi Láprét, s helyi természetvédelmi terület még a Nemeskéri kiserdő és a Huzella-kert is.

Pihenjen Gödön!

Kedvező természeti adottságai révén Göd a múlt század eleje óta kedvelt üdülőhely, s az utóbbi évtizedekben üdülőterületi jellege tovább erősödött.

Göd kulturális élete igen gazdag. Jó néhány neves művész lakik a városban, festők, írók, színészek, hangszeres zenészek, operaénekesek. Immár két évtizedes múlta tekint vissza számos tematikus komolyzenei koncerteseménye, illetve a Gödi Jazz Napok rendezvénysorozata.

A József Attila Művelődési Ház igen sok kulturális és közéleti rendezvénynek ad otthont, klubfoglalkozásai pedig a helyi lakosság szinte valamennyi rétegének kínálnak vonzó programokat.  A művelődési ház épületében található a Városi Könyvtár.

2013-ban a város tulajdonába került a Duna-part Nyaralóházak teljes területe. A faházas üdülőtelepen tavasztól őszig ifjúsági táborok várják a gyerekeket, míg a színházterem egész évben kínál kulturális programokat.

Göd már a 19. században is a sportolásra vágyók egyik kedvelt helyszíne volt. A jelentős lovas múlttal büszkélkedő város ma is számos sportolási lehetőséget kínál polgárainak és az idelátogató vendégeinek. A Duna-part sok kajakozót, kenust, evezőst vonz, s ezt bizonyítják e sportágakban a gödi versenyeredmények is. A Duna-parti kerékpárút jóvoltából akár a fővárosból is biciklis túrák szervezhetők a Dunakanyarba. S nem utolsósorban: Göd igazi horgászparadicsom!

Gödön a természeti és az épített látnivalókon túl a termálfürdő és strand mellett több lovarda várja e szabadidős sportág szerelmeseit, de nyílik lehetőség kerékpár- és csónakkölcsönzésre, teniszpálya-bérlésre, van kalandpark és fitneszterem, a szállás- és vendéglátóhelyek pedig szeretettel várják vendégeiket.

Mindezek fényében a városvezetés fontosnak tartja a rekreációs és az idegenforgalmi kínálat fejlesztését, a rekreációs és az idegenforgalmi kereslet élénkítését, továbbá a rekreációval és az idegenforgalommal kapcsolatos koordinációt és térségi partnerséget.

A fejlesztési elképzelések szorosan kapcsolódnak a „Duna-part elemhez”, az aktív pihenési és rekreációs lehetőségek bővítéséhez. Ehhez persze elengedhetetlen a szálláskínálat bővítése, az ingatlanbefektetők bevonása.

Ennek szellemében az önkormányzat potenciális célcsoportnak tekinti az idegenforgalmi beruházókat – a helyi és a külső vállalkozásokat is –, valamint a helyi rendezvények visszatérő szervezőit.

Az önkormányzat a rekreációs és idegenforgalmi kínálat folyamatos bővítésével párhuzamosan szükségesnek tartja a kereslet élénkítését is. Ezért a pihenési és rekreációs lehetőségeket minél hatékonyabban ismertetni kell – médiumokon és egyéb kiadványokon keresztül – a szóba jöhető célcsoportok körében.

Célcsoportok a pihenni – sportolásra, kulturális programokra, szórakozásra vágyó – helyi lakosok  mellett az idelátogató turisták is, akiket a rekreációs lehetőségeken túl városi rendezvények és egyéb attrakciók is Gödre vonzhatnak.

A már létező, hagyományos rendezvények fejlesztéséhez, illetve új attrakciók létrehozásához mindenképpen szükséges a helyi szereplők összefogása, együttműködése, minél szélesebb körű partnerség kialakításával.

Az előzőek alapján partnerek lehetnek ebben az egyes rendezvények szervezői, a rekreációs, illetve idegenforgalmi szolgáltatók, valamint a város kulturális, sport- és szórakoztatási életének egyéb résztvevői.

A turisztikai (és egyéb!) szolgáltatások bővítése mellett az idegenforgalmi fejlesztések másik fontos pillére a városmarketing. Ha egy település nem alakít ki önálló arculatot, nem dolgoz ki saját marketingstratégiát, akkor az országos kínálaton belül alulreprezentált marad. A szabadidős és rekreációs ajánlatok között böngésző potenciális vendég fantáziáját gyakran egy-egy ízléses kiadvány, hangulatos fotó, frappáns szlogen mozgatja meg, amikor úti célját kiválasztja.

Ezért nem mindegy, hogy mi kerül az utazási irodák pultjaira vagy az országos és a megyei médiába a településünkről. Legyen ott a köztudatban vonzó

lehetőségként, hogy pihenjen Gödön!