Evangélikus templom

Göd-pusztán a 18. és 19. században csak szórványban éltek evangélikusok, akik Csomádhoz kötődtek, ahol jelentősebb számú közösség élt, amely II. József engedelmével 1783-ban templomot is emelt. 1784 és 1916, valamint 1982 és 1994 között a gödi evangélikusokat Csomádon anyakönyvezték.
A 20. század elején a gödi evangélikusok Scholtz Gusztáv püspök és fia, Oszkár nyaralójában, majd a később felépült új házában tartották istentiszteleteiket. (Az épületben a közelmúltig magánóvoda működött.)
1917-ben gyűjtést indítottak templomépítésre, ám az összegyűlt pénzt a háború utáni infláció elértéktelenítette. 1923-ban dr. Floch-Reyhersberg Alfréd és nővére száz négyszögöles telket ajándékozott az evangélikus gyülekezetnek imaház építésére. A telken 1924-ben haranglábat emeltek. 1928-ban imaház helyett templom építését határozták el. A terveket Sándy Gyula építészmérnök készítette, a gyülekezet pedig Sütő Jenő és Sütő László felsőgödi vállalkozóknak adott megbízást az építésre. A bútorzatot Mihály György asztalosmester készítette. A templomot 1929. június 16-án Raffay Sándor evangélikus püspök szentelte fel.
A templomépítés előzményeiről a Jöjjetek hozzám című evangélikus hetilap egyik, 1929. júliusi száma részletesen beszámol. „A váci evangélikus anyaegyházhoz tartozó fiókegyház keletkezése több mint 15 év előtti időre nyúlik vissza, eperjesi Scholtz Gusztáv püspöksége idejére, aki itt töltve nyári szabadságát, készséggel felajánlotta hajlékát istentiszteleti célokra. 1916-ban a püspök egyik fia, dr. Scholtz Oszkár kincstári jogügyi tanácsos nyitotta meg a további istentiszteletek számára az időközben felépült házát. Ő maga kísérte harmóniumon a bensőséges és áhítattal teljes istentisztelet énekeit. A kis szórvány első gondnokául is őt választották meg.”
Nagy próbatételt jelentett a világháború pusztítása, amikor a templomtorony egy részét szétlőtték, a tető beszakadt, a padokat elégették, az oltárképet pedig elvitték. Szinte mindent elölről kellett kezdeni. 1947 végére a templom újjáépült, berendezéseivel együtt. A hívek anyagi és erkölcsi hozzájárulása mellett mindenképpen említést érdemel Oberländer Rezső egyházfelügyelő jelentős segítsége és Thomka János gondnok lelkiismeretes munkálkodása. A templomszentelést Ordass Lajos püspök, Kemény Lajos és Sommer Gyula esperesek végezték.
Mivel az előző rendszer évtizedei alatt a hazai egyházak szinte semmiféle anyagi támogatást nem kaptak az államtól, a templomépületek állaga sokat romlott. A rendszerváltás óta ezen a területen azonban javulás tapasztalható. 1992 óta Göd Város Önkormányzata a többletbevételeiből rendszeres segélyben részesíti a történelmi egyházakat.

Térkép