Látnivalók

Shäffer-kastély

Az 1860-as évek elején a Göd környéki földek többsége a híres-hírhedt belga pénzember, André Langrand-Dumonceau érdekeltségi körébe tartozó bank tulajdonában volt. Mivel busás haszonnal kecsegtetett, a pénzintézet a korábbi mezőgazdasági területeken nagyarányú telekparcellázásba kezdett. Az új birtokvásárlók egyike Schäffer Bódog (1847–1927) pesti kereskedő volt.

A valamikori Ilka-pusztán, a mai Göd-Újtelepen emelt neobarokk kastély építési idejéről nincsenek megbízható adataink.

A kissé hivalkodó, ám stílusos, négy kőoroszlánnal díszített épület emelt lábazaton állt, középrésze emeletes, oldalszárnyai földszintesek. Középrizalitja egykor 1+3+1 osztású volt, középen kidomborodó, ívelt rész lépett élőre, mindkét szinten árkádos nyílásokkal. Előtte kőbábos mellvéd és terasz húzódott, a kertbe vezető lépcsővel. Az oldalszárnyak manzárdtetőt kaptak. Az épület főbejáratát kovácsoltvas szerkezetű üvegtető védte.

A kastély belső terében volt egy kápolna, s a személyzet „kényelmét” étellift és szennyesledobó is szolgálta. A nagyteremben rendezett bálokon a muzsikusok fenn, a karzaton foglaltak helyet.

A Schäffer-kastély hatalmas kertjébe távol-keleti, elsősorban indiai növényeket telepítettek. A jól felszerelt majorban minden megtalálható volt, ami az eredményes gazdálkodáshoz kellett: kertészet, tehenészet, sertésnevelő, kovácsműhely, áramfejlesztő-berendezés, telefon, víztorony, traktorok, cséplőgép és így tovább. A majorságot hosszú éveken át Fülöp János ispán irányította.

A háború után az épület berendezési tárgyait – többnyire bútorokat – a lakosság széthordta.

Sajnos az egykori kastélyépületet az utóbbi évtizedek során teljes mértékben átépítették, díszeit leverték, ajtajait-ablakait kicserélték, homlokzataihoz modem toldaléképületeket ragasztottak. A Schäffer-kastély hajdani tervrajzait s a régi fotókat nézegetve megállapíthatjuk, hogy a sorozatos átalakításokkal Göd egyik legszebb épülete tűnt el a szemünk elől…

A kastélyban működött gyékényszövő üzem, munkásszállás, s később szükséglakásokat is kialakítottak benne.

A Gödi Egészségügyi Gyermekotthon 1977. november 1-jén kezdte meg működését az újfent átalakított épületben, száz férőhellyel. Alapítója a Pest Megyei Tanács volt. A sérült gyermekek számának növekedésével a régi kastélyépület mellé földszintes befogadóházakat építettek. Az otthon 1981 januárjában bővült 220 férőhelyessé.

Az intézmény 1993-tól ápoló-gondozó otthonná vált, s hamarosan felvette TOPhÁZ Speciális Otthon nevet. Néhány esztendeje a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vette át az immár Gondviselés Háza nevű intézmény működtetését, ahol napjainkban mintegy 200 értelmi és halmozottan fogyatékos embert ápolnak.