Haraszti Alfréd (1943–2016)

Fej

Gödöllőn született 1943 tavaszán, ám az általános iskolát már Felsőgödön végezte el, majd tanulmányait a budapesti József Attila Gépipari Technikumban, illetve a váci Lőwy Sándor Gépipari Technikumban folytatta, – gépésztechnikusnak tanult. 1962-ben tett képesítő vizsgát Vácon, az iskola későbbi névadója, Boronkay György osztályában.

Hommage à Reisenbüchler Sándor

Első munkahelye az Erőmű és Hálózattervező Vállalat (Erőterv) volt, ahol technikusként helyezkedett el. Szakmai pályafutása során dolgozott az ÁÉTI-nél, egy élelmiszeripari kutatóintézetben, a Gabona Trösztnél, végül 2003-ban történt nyugdíjazásáig a Hands Bt. tulajdonosaként folytatta tervezői tevékenységét.
Mindeközben – autodidakta művészként – számos műfajban alkotott: rajz, linómetszet, fafaragás, lemezdomborítás, fényképezés. Grafikusként szakszervezeti és művészeti lapoknak, könyvkiadóknak dolgozott, illusztrációkat készített. (Munkái egyebek mellett a Helyi Ipar és Városgazdaság, a Postás Dolgozó, az Élelmezési Dolgozó, a Vasas, a Magyar Konzervipar, a Húsipari Dolgozó, az Ifjú Nyomdász, az Élet és Irodalom és az Ifjúsági Magazin című lapokban jelentek meg.)

Számos emblémát és logót tervezett. Ő készítette például az 1997-ben megalakult Magyar Állatorvosok Világszervezetének logóját, továbbá a társaság évente más-más országban megrendezett szakmai konferenciájának grafikai anyagait. 2008-ban, az első magyar állategészségügyi törvény megjelenésének 120. évfordulóján pedig 120 állatorvos vehette át a Magyar Állategészségügyi Szolgálat Haraszti Alfréd által tervezett emlékplakettjét.

A „hivatalos” művészeti közélettől távol maradt, nem kereste a megmutatkozás lehetőségeit, de – mint arról az Ifjú Nyomdász című folyóirat 1972. novemberi száma is hírt adott – a felsőgödi művelődési házban (a mai Ady Klubban) két alkalommal is kiállította műveit: 1965-ben, majd 1973-ban.

Önarckép

Tevékeny szereplője volt Göd kulturális életének, egyik alapító tagja az Ady Klubnak. A felsőgödi Duna-part harmadik bástyájánál rendszeresen találkozó fiatalok, az úgynevezett Kőfal Társaság tagjaként 1962–1964-ben ő készítette a Shakespeare Julius Caesar című drámája alapján született, többször bemutatott előadás, illetve A pápuák földjén című indián performansz díszleteit és plakátjait. Részt vett a hosszú éveken át Felsőgödön élő Kossuth-díjas animációs filmrendező, Reisenbüchler Sándor 1964-ben, a felsőgödi Duna-parton forgatott Kitörés című vizsgafilmjének munkálataiban. (A film a természet vonzásában élő és a pártállami viszonyok ellen sajátos művészeti akciókkal lázadó felsőgödi fiatalok mindennapjaiba enged bepillantást.)

Haraszti Alfréd egész életében csodálta Göd természeti értékeit, és sokat tett megőrzésükért, megörökítésükért. 2016. december 12-én tragikus hirtelenséggel hunyt el felsőgödi otthonában, szerettei körében.

A gödi Duna-part művésze címmel városunk önkormányzata 2019-ben háromnyelvű (magyar, angol, francia) válogatásalbumot jelentetett meg Haraszti Alfréd munkáiból.