A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (4) bekezdés b) pontja:[(4) A települési önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozik:]b) a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó egyes sajátos, valamint az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályok rendelettel történő megállapítása.
Azaz fenti jogszabályi rendelkezés alapján ott lehet avart és kerti (növényi) hulladékot égetni, ahol azt önkormányzati rendelet szabályozza, és engedélyezi.
A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet értelmében tilos a növényzet, illetve a növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett, vagy kerti hulladék szabadtéri égetése, kivéve, ha azt külön jogszabály – pl. növény egészségügyi okból hatósági engedély beszerzése mellett – megengedi.
Az időjárási előrejelzések alapján a tűzgyújtási tilalmat az erdőgazdálkodásért felelős miniszter hirdetheti ki, melyről az alábbi helyeken lehet tájékozódni: www.katasztrofavedelem.hu és a www.erdotuz.hu weboldalon.
A tűzgyújtási tilalom kihirdetését követően tilos tüzet gyújtani az erdőterületeken, valamint a fásításokban és az ezek 200 méteres körzetén belül lévő külterületi ingatlanokon. Ide értendők a felsorolt területeken található tűzrakó helyek, a vasút és közút menti fásítások, de tilos a parlag- és gazégetés is.
A lakosság a lakóhelye környékén lévő erdőterületekről az interaktív erdőtérképen találhat további információkat.
A szabadtéri tűzgyújtás esetei és tennivalók: 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet (továbbiakban OTSZ) rendelkezései alapján:
• Az olyan füstfejlődéssel vagy lánghatással járó tevékenységet, amely összetéveszthető a valós tűzesettel, az illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervéhez a tevékenység megkezdése előtt írásban be kell jelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell a tevékenység végzésének időpontját, terjedelmét, földrajzi koordinátákkal, címmel vagy helyrajzi számmal megadott helyét, a kapcsolattartó telefonos elérhetőségét és lakcímét vagy tartózkodási helyét.
• Jogszabály által engedélyezett égetés során a tarlóégetés csak az alábbiak szerint
végezhető:
a) a tarlónak minden oldalról egyidejűleg történő felgyújtása tilos; az égetéshez csak a
tarlómaradványok használhatók fel; a szalmát elégetéssel megsemmisíteni, lábon álló
gabonatábla mellett tarlót égetni tilos,
• b) a tarlót vagy az érintett szakaszokat a tarlóégetés megkezdése előtt legalább 3 méter
szélességben körül kell szántani vagy tárcsázni, és az adott területen az apró vadban okozható károk elkerülése érdekében vadriasztást kell végrehajtani, a fasorok, facsoportok védelmére a helyi adottságoknak megfelelő, de legalább 6 méteres védősávot kell szántással vagy tárcsázással biztosítani,
• c) tarlóégetés 10 ha-nál nagyobb területen szakaszosan végezhető, és csak az egyik
szakasz felégetése után lehet a másik szakasz felégetéséhez hozzáfogni,
• d) a tarlóégetés során tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott, megfelelő létszámú, kioktatott személy jelenlétéről kell gondoskodni, és legalább egy mezőgazdasági vontatót ekével vagy tárcsával a helyszínen készenlétben kell tartani.
• A lábon álló növényzet, avar és egyéb növényi hulladék égetése során az előző bekezdések szabályait kell alkalmazni.
Avar és kerti hulladék égetése: Ha jogszabály másként nem rendelkezik a lábon álló növényzet, tarló, növénytermesztéssel összefüggésben és a belterületi, valamint a külterületen lévő zártkerti ingatlanok használata során keletkezett hulladék szabadtéri égetése tilos.
Avar és kerti hulladék égetését csak az adott település önkormányzata engedélyezheti rendeletében, de égetni ebben az esetben is csak a rendeletben meghatározott helyen, napokon és módon szabad. Amennyiben nincs rendelet, akkor az OTSZ alapján tilos az égetés.
Bográcsozás, sütögetés: (tűzveszélyes tevékenység) Tűzgyújtási tilalom idején is megengedett a szalonna sütés, bográcsozás saját belterületi ingatlanon, amennyiben az időjárási viszonyok ezt lehetővé teszik, a szükséges óvintézkedések megtétele, vagyis a tűz eloltásához szükséges eszközök, anyagok biztosítása mellett.
A tűz nem hagyható őrizetlenül, és veszély esetén, vagy ha a tevékenységet befejezték, azt azonnal el kell oltani.
A tevékenység csak úgy végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen.
Az égetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és minden olyan körülményt meg kell szüntetni, ami további tüzet okozhat, pl. a parázslást, izzást – vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal – meg kell szüntetni.
A szabadtéri tüzek túlnyomó többsége emberi gondatlanságra, felelőtlenségre vezethető vissza, holott sokat tehetünk azért, hogy megóvjuk környezetünket és a levegő tisztaságát.
Szabadtéri tűzgyújtás előtt az alábbiakkal kell tisztában lenni:
• Tűz soha nem hagyható felügyelet nélkül.
• Legyen a közelben megfelelő mennyiségű oltóanyag (víz, homok, tűzoltókészülék).
• Gondoskodni kell a tűz irányításához szükséges kézi szerszámról (gereblye, lapát, vasvilla).
• Feltámadó szél esetén azonnal el kell oltani a tüzet.
• Belterületen csak ott szabad kerti zöldhulladékot égetni, ahol ezt a települési önkormányzat rendeletben szabályozza. Amennyiben nincs ilyen rendelet, tilos az égetés.
• Az önkormányzati rendeletek meghatározzák az égetés napját vagy napjait, valamint az időkeretet is. Más időpontban tüzet gyújtani tilos!
• A külterületi tarlóégetés és vágott növények égetése bejelentéshez kötött, amelyet a munkálatok előtt öt nappal kell az illetékes hivatásos katasztrófavédelem területi szervnél írásban jelezni.
• Baj esetén hívja a 112-es segélyhívó számot és kérje a tűzoltók segítségét.
A jogszabályi tilalom ellenére, illetve jogszabálytól eltérően végzett tűzgyújtási tevékenység miatt a jegyző, a környezetvédelmi hatóság és a tűzvédelmi hatóság bírságot szabhat ki.