Látnivalók

Felsőgödi református templom

  1. Home
  2. /
  3. Élet a városban
  4. /
  5. Kultúra
  6. /
  7. Látnivalók
  8. /
  9. Felsőgödi református templom

A felsőgödi református fiókegyházat 1921. február 27-én alapították, s első kihelyezett lelkésze Sáfár Béla lett. 1922-ben a gyülekezet engedélyt kért Rakovszky Iván belügyminisztertől, hogy országos gyűjtést kezdhessenek templomépítés céljából.

1923-ban megalakult a templomépítő bizottság, dr. Széchy Kálmán ügyvéd pedig birtokából egy telekrészt adományozott az egyháznak, ahol felállítottak és 1924 márciusában felszenteltek egy harangot.

Miután a következő év elején megérkezett a belügyminiszteri engedély, közadakozásokat szerveztek, illetve jótékony célú rendezvényeket. Így például 1930. július 5-én a templomépítési alap javára „Magyar Estet” tartottak az Uránia mozgóban, s a zenés műsort vacsora és tánc követte az Otthon vendéglőben. A belépőjegyek személyenként egy pengőbe kerültek, és a „táncra is érvényesek” voltak.

A templom alapkövét 1933. augusztus 13-án ünnepélyes keretek között helyezték el, mely eseményre a presbitérium meghívókart bocsátott ki. Ebből idézünk: „Az ünnepély után közebéd lesz, melynek ára 1 P. A közebéden való részvételét  kérjük a váci lelkészi hivatallal, vagy Bocska Ferenc gondnokkal Felsőgödön aug. 10-én délig közölni.”

Az 1934 és 1939 között, az időnkénti pénzhiány miatt kisebb megszakításokkal, közadakozásból épülő felsőgödi református templomot Sütő Endre és Mellinger Artúr tervei alapján emelték.

A neoromán stílusban épült templom egyetlen tornyát jobbról-balról két „fiatorony” vigyázza. (Ez utóbbi, toronyszerű díszítőelem nemritkán a támpillér szerepét is betöltötte.) A háromhajós, görögkereszt alaprajzú templomépület végén íves apszis található.

Érdekességként megemlíthető, hogy Németh László író édesapja, a 33 év szolgálat után középiskolai igazgatóként nyugállományba vonuló és itt letelepedő Németh József (1873–1946) a felsőgödi református egyház presbitere volt.

2009-ben, a felszentelés 70. évfordulóján a gyülekezet emléktáblát készíttetett, amely az építésben jelentős szerepet vállaló személyekről emlékezik meg.

2013-ban a református presbitérium úgy döntött, hogy kibővíti a közösségi terét, s a régi imaházhoz csatolva egy új, emeletes szárny építésével oldja meg a helyszűke miatti gondokat. Civil és egyházi adományokból meg is épült az új közösségi ház. Itt is megmutatkozott a hívek és a lakosság összefogása a jó ügy érdekében.

Térkép