Kincsem csárda

Az 1820-as évek végén készült térképeken a mai Göd területe Kódi puszta néven szerepel, s ez nem változik az atlaszokon egészen 1886-ig sem. A reformkori térképeken a későbbi Kincsem-telep helyén található épületegyüttest Kódi csárda néven említik. A fogadót valószínűleg Grassalkovich Antal herceg vagy valamelyik örököse építtette, valamikor 1736 és 1785 között.

A csárda udvarán kút volt, amelynek a belső falába épített kőlépcsőn lehetett „lemenni” vízért. A fogadó alatt kétszintes pincerendszer húzódott, amelynek volt egy akkoriban szokatlan kialakítású, kör alakú helyisége is.

A fogadóban nem csupán éhségüket csillapíthatták, hanem meg is pihenhettek a postakocsik utasai, a lovakat pedig tágas istálló várta. (Az istálló falában a római korból származó épületköveket találtak.) A forgalom jelentős lehetett, mivel az Alföld irányából érkező termény- és élőállat-szállítmányok ezen az útvonalon jutottak el a csárdától mindössze háromszáz méterre lévő dunai kikötőbe, illetve az átkelést lehetővé tevő gázlóhoz.

A csárda egy időre menedéket adott a váci csata honvéd sebesültjeinek. A fogadóban az angol telivérek nagy kedvelője, a maga korának egyik legkiválóbb női lovasa, Erzsébet királyné is megfordult.

A 19. század második felében már kizárólag istállóként szolgált az épület, amely korábban lóváltó postaállomásként és csárdaként is működött. A hírnevét Kincsemnek, a verhetetlen, Magyarországon tenyésztett versenylónak köszönheti, aki a pályafutásának versenyéveit itt töltötte. (Ebben az időben a gödi Hesp Róbert vezette tréningtelep híre bejárta a világot.) Egy helyi legenda szerint az istállóépület déli sarkától alagút vezetett nyugati irányban a Duna partoldaláig, s egy vasajtóban végződött, amely az 1940-es évek közepén-végén még megvolt.

Ugyancsak a szájhagyomány szerint a vendégfogadónak egy időben igen rossz híre volt. Olyan szóbeszéd járta róla, hogy ha oda egy módosabb kereskedő vagy utas betért éhségét és szomját csillapítani, vagy éjszakai szállást kérni, az másnap már nem folytatta útját, mert nyomtalanul eltüntették. Ugyanis az épület alatt volt a már említett kétszintes pince, melynek aljába hajították le a kirabolt és meggyilkolt utas testét.

Az egykori lóváltóhely és csárda évtizedeken át kihasználatlanul állt, állapota fokozatosan romlott, mígnem néhány évvel ezelőtt pályázati forrásból felújították. Ennek köszönhetően Kincsem Udvarház néven nyitotta meg kapuit egy kulturális és közösségi funkciókat szolgáló épületegyüttes.

A Kódi vagy Kincsem csárda történetéhez tartozik még, hogy a gödi fotóarchívum őriz egy 1930-ban készült fényképet, amelyen a mai Pesti út és Palczer János utca sarkán lévő Hajas Lajos-féle Kincsem csárda látható, amelynek „saját” története még felderítésre vár.