Pesti Ferenc emléktáblája

A gödi vasútállomás épületének falán látható a Pest–Vác vasútvonalon legelsőként végighaladó szerelvény mozdonyvezetőjének, Pesti Ferencnek az emléktáblája, méghozzá a róla elnevezett téren.

Az országgyűlés 1836-ban hozott törvényt az első magyarországi vasútvonal megépítéséről. Több terv is versengett a megvalósításért, végül 1844-ben a Magyar Középponti Vaspálya Társaság kapott engedélyt az építkezésre a Marchegg–Pozsony–Érsekújvár–Vác–Pest nyomvonalon. Az építkezés, közel tízéves huzavonát követően 1844 őszén indult el a Pest és Vác közötti szakaszon. (A „próbamenetet” 1845 novemberében tartották Pest és Rákospalota között, József nádor jelenlétében.)

Pesti Ferenc emléktáblája

Az első menetrend szerinti szerelvény 1846. július 15-én délután négy órakor indult el Pestről 350 utassal Vácra, ám Gödön nem állt meg. A belga gyártmányú, Buda névre keresztelt gőzmozdonyt Pesti Ferenc vezette. (Hallottunk olyan vélekedésről, amely szerint Pesti Gödön lakott, ám hitelt érdemlő dokumentumot erről nem találtunk.) A mozdony teljesítménye 50-60 lóerő volt, tömege 10,9 tonna, végsebessége pedig meghaladta a 40 km/órát. A kocsik üveg nélküli ablakait leereszthető bőrfüggönyökkel látták el, a világítás mécsesekkel és olajlámpákkal történt, a fűtés pedig, ha hidegre fordult az időjárás, melegvizes palackokkal.

Európában elsőként Angliában létesült gőzvasútvonal, 1825-ben. Belgiumban és Németországban 1831-ben, Franciaországban, Oroszországban és Ausztriában 1837-ben, Hollandiában és Olaszországban 1844-ben, Lengyelországban 1845-ben. Őket követte Magyarország, ahol 1846-ban tértek át a gőzvontatásra.

Az első mozdonyvezetők kiképzését és felkészítését angol és német szakemberek irányították Pesten. A Gödön emléktáblát kapó Pesti Ferenc mellett a kor másik neves mozdonyvezetője Klainkovszky Ottó volt. Mindkettejük személyét igen nagy figyelem és tisztelet övezte a korabeli hazai sajtóban.

„F. hó julius 15-én a Magyar Középponti Vasut Pest és Vácz közötti vonala meg fog nyittatni és következő napon a közönséges közlekedésnek adatik által, mely napon a mindennapi személymenetek elkezdődnek” – írták arra a meghívóra, amely a magyar közlekedéstörténet egyik legragyogóbb fejezetének, a vasút 19. századi históriájának nyitólapján szerepelhetne.

1846. július 15-én, szerdán a nyolc vasúti kocsiból álló ünnepi szerelvény egy óra alatt teljesítette a távot, a Buda nevezetű gőzmozdony „fedélzetén” Pesti Ferenccel. Másnap megindult a menetrend szerinti forgalom napi három vonatpárral, hatalmas érdeklődés mellett.

A gödi vasútállomás épülete az 1875-ben Bécsben készített Stationsplatz Göd nevezetű tervrajz alapján épült fel.

Térkép