Látnivalók

Jézus Szíve plébániatemplom

  1. Home
  2. /
  3. Élet a városban
  4. /
  5. Kultúra
  6. /
  7. Látnivalók
  8. /
  9. Jézus Szíve plébániatemplom
Göd már az Árpád-korban templomos földvár volt, ám a település a török hódoltság idején, lerombolt templomával együtt szinte teljesen elnéptelenedett. A törökök kiűzése után Göd-puszta Sződhöz tartozott.
Felsőgödtelep nevét 1873-ban említik először, ekkor még Sződ részeként, így a hívek akkoriban Sződre jártak templomba.
1911. október 8-án, Szűz Mária, a Magyarok Nagyasszonya ünnepén haranglábat állítottak Felsőgödön. Az 1914-ben történt önállósodás után három évvel megalakult a Felsőgödi Katolikus Egyház Képviselő Testülete, amelynek egyik első és legfontosabb célkitűzése egy saját templom felépítése volt. Erre a célra a következő évben, 1918-ban létrehoztak egy templomépítő alapot, de az építkezés a belpolitikai események és a felsőgödi polgárok szűkös anyagi lehetőségei miatt nem kezdődött el. 
1923-ban megalakult a Felsőgödi Római Katolikus Egyházközség, s ezzel a templom ügye komoly lendületet kapott, elsősorban Bozóky Gyulának köszönhetően. Őt választották meg a templomépítő bizottság elnökének. Egyházi ismeretségei révén szerzett építészt, Fábián Gáspárt, aki ingyen elvállalta a templom tervrajzainak elkészítését.
Bozóky a világ számos országába írt az ottani püspökségeknek adománykérő levelet, és kért itthon is mindenkitől, aki adhatott pénzt és erőforrást, – kért követ az építkezéshez, szállítást a vasúttól, a hívektől pedig azt, hogy a vasúttól az építkezés helyére szállítsák oda az építőanyagokat.
Az építkezés igen gyorsan haladt, s még 1923-ban, egy nappal szilveszter előtt felkerült a templom 29 méter magas tornyára a kereszt. A következő évben megtörténtek a belső munkálatok is, és 1924. szeptember 14-én Hanauer Árpád István váci püspök mintegy négyezer hívő jelenlétében felszentelte a Jézus Szíve plébániatemplomot. A toronyban három harang található. A delet jelző harangot, mely Szent István nevét viseli, 1937-ben Budapesten öntötte Szlezák László, az akkori egyetlen magyar harangöntő mester.
Ám az idők során a templom elhasználódott, s első felújításra 1992–93-ban került sor. Ennek során találták meg „befalazva” a templom alapítólevelét. A plébániatemplom jelenlegi arculatát 2005-ben nyerte el az északi oldalhajó kialakításával.
2012–2013-ban a hívek adományából és egyházmegyei támogatással elkészült a Rumi Tamás Közösségi Ház, a következő évben pedig a Bozóky Gyula Alapítvány sikeres pályázatának és a közösség társadalmi munkájával megújult a templomkert.
Szintén a hívek összefogásának köszönhetően 2019 őszén befejeződött a templom kétszáz éves orgonájának teljes körű felújítása.

Térkép