Szapáry–Hajcsi-kastély

A helytörténeti kutatások szerint a Szapáry−Hajcsi-kastélyként számontartott épületnek az 1870 és 1880 közötti évekre becsült keletkezési ideje összefügg gróf Szapáry Gyula, későbbi miniszterelnök gödi birtokszerzésével, akitől aztán Hajcsi György ügyvéd feltehetően 1907-ben vásárolta meg a majorságot. Legalábbis ezt az adatot közli Virág Zsolt a Magyar Kastélylexikon című könyvsorozatának Pest megyét bemutató kötetében. Hajcsi György a kastélyt 1920 táján eladta a jezsuita rendnek, amely ott apácarendházat működtetett 1942-ig, amikor is az épület rövid időre ismét magánkézbe került, majd államosították.

Maga a kastély emelt lábazaton áll, középrésze földszintes, tornácos terasszal, míg két, emeletes oldalszárnyát sátortető zárja. A második világháború utolsó évében már üresen, lakatlanul állt. A háború után darab ideig lakóházként funkcionált, parkját felparcellázták és az így kialakított telkeket értékesítették.

A rendszerváltást követően a Szent Domonkos Rendi Kontemplatív Nővérek Rózsafüzér Királynéja Monostoraként működött, mígnem néhány év alatt világossá vált, hogy külhoni segítség nélkül, hazai körülmények között nem lehet biztosítani a fiatalok nevelését, s így azt külföldi monostorok vállalták. Magyar nővérek jelenleg Németországban és Svájcban élnek.

A közelmúltban a megüresedett épületet a Zenit Alapítványi Általános Iskola vásárolta meg, s benne – egyelőre – négy tantermet alakítottak ki.

Érdekességként még megemlíthető, hogy a mai Felsőgöd területének nagy részét a múlt század elején a Budapesti Belvárosi Takarékpénztártól dr. Hajcsi György, dr. Héder Lajos és dr. Szécsi Kálmán ügyvédek vették meg, s az új tulajdonosok elhatározták, hogy birtokukat 200-400 négyszögölnyi területekre felparcellázva, lakóháztelekként értékesítik. Ezzel 1907-ben a község területén megszűnt a nagybirtokosi tulajviszony, és kezdetét vette a község jelenlegi formájának kialakulása.

A lakosság növekedése, a település fejlődése felkeltette a kereskedők, az önálló iparosok és a szellemi foglalkozásúak érdeklődését a környék iránt, így e rétegek beáramlása hamarosan tovább növelte a lakosság lélekszámát.

Térkép