Szabó Judit

1984 és 1988 között a veszprémi Lovassy László Gimnázium és Zeneművészeti Szakközépiskola gordonka szakán tanult, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Vonós Tanszékén folytatta tanulmányait, ahol 1994-ben diplomázott.

Már zeneakadémista korában játszott vonósnégyesben, s ugyanígy a Budapesti Fesztiválzenekarban is. 1990-ben egyik alapító tagja volt az akadémiai hallgatókból álló Aurer Vonósnégyesnek, majd csaknem húsz éven át játszott a legendás Keller Vonósnégyesben. (A ’90-es esztendők végén olykor évi száz fellépésük is volt, jórészt külföldön.)

„Húsz év nagyon sok idő – megváltoznak az emberi viszonyok és a prioritások” – nyilatkozta 2018 táján egy újságírói kérdésre válaszolva. Úgy érezte akkor, hogy eljött az idő a váltásra. Szabó Juditot mindig is érdekelte a kortárs zene, így nem véletlen tehát, hogy gyerekeinek születése után csatlakozott az UMZE Kamaraegyütteshez, melynek férje, Holló Aurél is tagja.

Reméljük, olvasóink között is akadnak olyan szerencsések, akik személyesen ott lehettek a régi Zeneakadémia kamaratermében 2017. szeptember 20-án, DLA doktori zárókoncertjén, meghallgatva mások mellett Beethoven g-moll szonátáját.

2013-tól a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Kamarazene Tanszékének tanára, s a tanítás mellett elsősorban kamarakoncertek csellistájaként találkozhatunk vele. A külföldi hangversenyek közül feltétlenül említést érdemel a 2011-es amszterdami Bartók Maratonon adott koncertje, nagy sikerű fellépése 2012-ben a londoni Wigmore Hallban, majd 2014-ben a bécsi Konzerthausban és a firenzei Teatro della Pergolában.

Szerte az országban, de városunkban is – a Belépés családostul komolyzenei programjainak keretében – több alkalommal adott már férjével és Mátyás fiukkal közös koncertet. Ritka különlegességnek számít, hogy a Holló család tagjai nemritkán zenetörténeti ritkaságokkal érkeznek családi hangversenyükre, amelyen persze a szerzőkről és azok zenedarabjairól is megtudhatunk néhány érdekességet. A világ legkülönbözőbb tájain született zenék részben eredeti formájukban, részben pedig – a családi zenélés sajátosságai miatt – átiratként hangzanak el.

S végül még egy érdekesség: talán kevesen hallottak arról, hogy Szabó Juditnak középiskolás korában volt egy olyan „átmeneti időszaka”, amikor a muzsikus pálya helyett belsőépítészi álmokat dédelgetett. Végül mégis a gordonka mellett döntött, ám a tervezés iránti vonzalma mindmáig megmaradt, ugyanis például a gödi házuk felújításakor ő tervezte az ablakokat, az ajtókat és a belső tereket.