Hideg idő beköszöntével folyamatosan, szinte megállás nélkül üzemelnek a különböző tüzelő-fűtő berendezések. A folyamatos működtetés mellett nagy igénybevételnek vannak kitéve.

A fűtési időszak alatt gyakran alakulnak ki kéménytüzek, ebből adódóan sokszor az épület tetőszerkezetére is átterjednek a lángok.

A kéménytüzek két típusát lehet megkülönböztetni:

Koromégés: A kéménytüzek esetében a koromtűz a leggyakoribb. A szilárd tüzeléssel fűtők esetében az intenzív fűtés, az alacsony külső hőmérséklet miatt a kéményben meg növekedett huzathatás több esetben, a kéményben lerakodott korom meggyulladását eredményezheti.

Kátrányégés: A porkorom, és a kén keveredik a kicsapódó vízpárával, majd meggyullad. Ez egy meglehetősen veszélyes folyamat, mivel magas az égő anyag égési hőmérséklete, akár 800-1.300 0C-ot is elérheti, az égés pedig 1-15 órán át tarthat, attól függően, hogy a lerakódott anyag milyen mennyiségű.

A kéménytüzek az alapvetőszabályok betartásával megelőzhetőek:

  • Rendszeresen tisztítsa ki kéményét és tüzelő berendezését!
  • Házilagosan kémény kiégetést soha ne végezzen!
  • Ne tüzeljen el műanyagot, festett és rétegelt nedves fát, lemezt, falemezt, vasúti talpfát, szemetet, hulladékot, fáradt olajt! Ezek a környezetet is szennyezik.
  • Laza, rosszul záródó kéményajtók, tömítetlen kazántagok, rosszul szigetelt égéstermék elvezető csövek csökkentik a hatásfokot, ráadásul ezek tűzveszélyesek!
  • Kéményét és tüzelőberendezését rendszeresen ellenőriztesse szakemberrel!
  • Csak engedélyezett begyújtó anyagot használjon a tüzeléshez.
  • Szél esetén vagy alacsony külső hőmérsékletnél a kémények huzata erősen megnőhet (egy megfelelően beépített és működő huzatszabályzó sokat segíthet.

A falazott kémények tüzei mellett egyre gyakoribb a szerelt kémények okozta tűzesetek is. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a legtöbb esetben kivitelezési hibák, hiányosságok (nem megfelelő hőszigetelés, burkolatok nem megfelelő kialakítása, szerelt kémények rögzítési hibái) okoznak tüzeket. A rejtett, épületszerkezetekkel burkolt hibákat nem lehet kiszűrni, a hiba néha évtizedekig lappang. Ebben az esetben is nagyon fontos rendszeres karbantartás és szakemberrel való átvizsgálás.

A lakások felfűtésére sokan használnak valamilyen elektromos berendezést. Lehet ez elektromos kandalló, elektromos radiátor, elektromos fűtőventilátor, klíma stb.. Ezek mind nagy teljesítményű készülékek, amik túlterhelik a hálózatot, s így könnyen tudnak tüzet okozni. Az ilyen típusú tüzek általában két módon keletkezhetnek: vagy az elektromos áram által működtetett eszköz, berendezés hibásodik meg, ilyenkor a belsejében rendellenes hőképződés indul, és ez okozza a tüzet, vagy pedig a villamos hálózat hibája miatt alakulhat ki tűz. Köztudott a régi építésű házaknál nem a mai kor terheléséhez tervezték az elektromos hálózatot.

Jó tanácsok az elektromos tüzek megelőzése, az otthonok védelme érdekében:

  • Túlmelegedés, rendellenes működés, furcsa, égésre utaló szag esetén azonnal válasszuk le az elektromos berendezést a hálózatról, húzzuk ki a konnektorból.
  • Használat előtt nézzük át az elektromos berendezéseket, a csatlakozókat és a vezetékeket.
  • Ne terheljük túl a hosszabbítókat, elosztókat, több elektromos hosszabbító kábelt ne csatlakoztassuk egymásba!
  • Ne használjon hosszabbítót, kábeldobot feltekerve!
  • Kizárólag szabványos elektromos készüléket használjunk!
  • Különböző anyagú vezetőket (réz és alumínium) nem szabad egymáshoz csatlakoztatni, kötéseket kialakítani!
  • Az elektromos hálózatban keletkezett hibákat minden esetben szakemberrel javítassa meg!

Gyakorta lehet hallani és olvasni a különböző híroldalakon, hogy a kazánból, a kályhából kipattanó szikra okozott tüzet. Az ilyen jellegű tűzesetek odafigyeléssel, alapvető szabályok betartásával megelőzhetőek.

A hatékony megelőzés érdekében:

  • Csak engedélyezett, kifogástalan műszaki állapotú tüzelő- és fűtőberendezést szabad használni.
  • Ne a berendezés közelében tárolja a fűtőanyagot.
  • Szilárd tüzelőanyaggal (fa, szén, szalma stb.) üzemelő berendezés közelébe éghető anyagot nem szabad tenni, a kipattanó szikra felfogására fémből készült és vízzel töltött szerkezetet használjon.
  • A szilárd tüzelőanyaggal üzemelő tüzelő- és fűtőberendezést csak szilárd tüzelő- vagy engedélyezett begyújtó anyaggal gyújtsa be és üzemeltesse.

Naponta átlagosan tizenöt lakástűzhöz riasztják a tűzoltókat. Télen azonban ez a szám a duplájára emelkedik. A tűzvizsgálatok azt mutatják, hogy a legtöbb lakástűz valamilyen emberi tevékenységre vezethető vissza, oka sok esetben emberi mulasztás vagy gondatlanság. A legtöbb lakástüzet nyílt láng szabálytalan használata, hibás elektromos eszközök, vagy a túlterhelt elektromos hálózatok okozzák. Az is gyakori, hogy a fűtés, a főzés, vagy a dohányzás áll a lakástüzek hátterében. Azokban a lakásokban, ahol van füstérzékelő, nem következik be halálos lakástűz, sőt füstmérgezés, nagyobb tűz sem jellemző az ilyen otthonokban. Tűz esetén fontos a gyors helyzetfelismerés és reagálás. Ha a tüzet nem tudja eloltani, az épületet a lehető leggyorsabban hagyja el és kérjen segítséget a 112-es segélyhívón!