Wigner Jenő

1902. november 17-én született Budapesten. Édesapja Wigner Antal bőrgyáros, édesanyja Einhorn Erzsébet, testvérei Berta és Margit. Talán kevesen tudják, hogy Margitot 1937-ben az elektron antirészecskéjének, a pozitronnak az elméleti felfedezéséért Nobel-díjat kapott Paul Dirac vette feleségül.

Wigner Jenő boldog gyermekkort tudhatott magáénak: nagyon szerette lánytestvéreit, szülei harmonikus házasságban éltek. A legendás Fasori Evangélikus Gimnázium elvégzése után 1920-ban beiratkozott a Műegyetemre, vegyészmérnöknek készült, ám 1921-től mégis a Berlini Műszaki Főiskolán folytatta tanulmányait. Az 1920-as évek második felében érdeklődése a kvantummechanika irányába fordult, s publikációival hamarosan felhívta magára a fizikusvilág figyelmét. 1930-ban az amerikai Princetoni Egyetem – Neumann Jánossal egy időben – felvette őt tanárai közé.

Ami gödi kötődéseit illeti, Bányavölgyi Tost Gyula alsógödi nyaralóépületét Wigner Antal vásárolta meg 1917 tavaszán, s ettől kezdve Jenő fia a nyári vakációkat ott töltötte. (A kontyolt cseréptetős épület alagsorában egy szoba és mellékhelyiségek, a magasföldszinten hat szoba, míg délkeleti oldalán a bejáratként is szolgáló torony padlásán egyetlen szoba volt. Keleti és nyugati oldalát egy-egy nyitott faveranda tette lakályossá.)

Egészen 1934-ig nyári szabadságait, némelykor a karácsonyi ünnepeket is Alsógödön töltötte. Visszaemlékezései szerint itt tudott a legnyugodtabb körülmények között gondolkodni és alkotni.  Itt vetette papírra a „Csoportelméleti módszerek az atomszínképek kvantummechanikájában” című munkáját, amely 1931-ben jelent meg németül, majd angolul és 1979-ben magyarul.

Wigner Jenő „hivatalosan” 1930-ban költözött Amerikába, ahol 1936-ig a Princeton Egyetem matematikaprofesszora volt. 1937-ben kapta meg az amerikai állampolgárságot, s ekkor lett a Wisconsin Egyetem professzora, ahol 1971-ig dolgozott. 1959 és 1964 között tagja volt az Egyesült Államok Atomenergia Bizottsága tanácsadó testületének. 1963-ban „az atommag és az elemi részecskék elméletéhez való hozzájárulásért” megosztott Nobel-díjat kap, kitüntetett tudóskollégái az amerikai Maria Goeppert-Mayer és a német Johannes Hans Daniel Jensen.

Fél évszázados távollét után négy alkalommal látogatta meg szülőhazáját. Először 1976 augusztusában jött haza az Eötvös Loránd Fizikai Társulat meghívására. Következő látogatásakor, 1977-ben a társulat tiszteletbeli tagjává választotta. 1983-ban ellátogatott a Paksi Atomerőműbe is. 1987-ben megkapta az ELTE tiszteletbeli doktori címét, és a Parlamentben átvette a Magyar Népköztársaság Zászlórendjét. Negyedik budapesti látogatása után Wigner erőnléte megromlott, nem vállalkozhatott további tengerentúli utazásokra. Amikor 1988-ban a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagjává választotta, már nem tudta személyesen megtartani székfoglaló előadását.

Wigner Jenő 2004-ben lett Göd posztumusz díszpolgára, városunkban utcát neveztek el róla, mellszobrát pedig 2007-ben avatták fel a család egykori villájának kertjében. A középiskolai tanulmányokat folytató gödi diákok számára a városvezetés Wigner Jenő nevét viselő ösztöndíjpályázatot hozott létre.