Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) rendelkezése:
- § (1) A telek határvonalain – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – kerítés létesíthető.
(3) A kerítésnek teljes egészében a saját telken kell állnia. Ha a kerítést a telek hátsó határvonalán az arra kötelezettek közösen létesítik, ettől eltérően is megállapodhatnak.
(4) A kerítés kapuja a közterületre (kifelé) nem nyílhat.
(5) A telek homlokvonalán álló kerítésen a közterület használatát veszélyeztető megoldást (pl. szögesdrótot) csak a gyalogjáró szintje felett legalább 2,00 m magasságban és a kerítés belső oldalán szabad alkalmazni.
(7) Kerítés létesítésének elrendelése esetén a telek tulajdonosa (kezelője, használója) a telek homlokvonalán, továbbá – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – az útról nézve a jobb oldali telekhatáron és a hátsó telekhatárnak ettől az oldaltól mért fele hosszán köteles megépíteni és fenntartani.
(8) Két út között fekvő telket a jobb oldal meghatározása szempontjából olyannak kell tekinteni, mintha az a két út között – a szomszédos telek mélységének megfelelően, illetőleg a szomszédos telek megosztása hiányában, az oldalhatárok felezőpontjainál – meg volna osztva.
(9) Oldalhatáron álló beépítésű területen kerítés létesítésének elrendelése esetén a tulajdonos (kezelő, használó) az oldalkerítés azon a telekhatáron köteles megépíteni és fenntartani, amelyhez az építési hely csatlakozik. Már kialakult beépítés esetén – a helyi szokásoknak megfelelően – az oldalkerítés megépítésének és fenntartásának kötelezettségét a helyi építési szabályzat ettől eltérően is meghatározhatja.
(10) Saroktelek esetében a telek homlokvonalaival szemben fekvő mindegyik telekhatár oldalhatárnak számít.
(11) Ha a telek oldalhatára a szomszédos teleknek egyúttal hátsó határa, arra a hátsó telekhatár szabályait kell alkalmazni.
(12) Nyúlványos telek esetében a nyúlványos telek és a visszamaradó telek közötti – az utcafrontival egyező irányú – közös telekhatáron álló kerítés megépítésének és fenntartásának a kötelezettsége a visszamaradó telek tulajdonosát (kezelőjét, használóját) terheli.
(14) A telken belül az egyes külön használatú telekrészeket csak nem tömör kerítéssel vagy élősövénnyel szabad elválasztani.
(15) Elrendelés nélkül létesített kerítést annak tulajdonosa bármikor elbonthatja.
Göd Város Önkormányzata Képviselő-testületének a településkép védelméről szóló 40/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelete (TKR) tartalmazza a településképi előírásokat.
A kerítésre vonatkozó 16.§, 17.§, 28.§ előírásai betartandóak!
A rendelet az alábbi linken elérhető:
https://or.njt.hu/onkormanyzati-rendelet/328383
TKR-ből kivonat, rövid összefoglaló:
Tömör kerítés: Olyan kerítés, mely falazott és a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50%-nál nagyobb mértékben korlátozott.
„17. § (1) Homlokvonali kerítést létesíteni azzal a megkötéssel lehet, hogy
- saroktelkek esetén a homlokvonali kerítés csak áttört, a kereszteződés beláthatóságát lehetővé tevő módon a saroktól mért 5,0 m hosszban teljesen áttört kivitelben készülhet,
- a homlokvonali kerítések nem lehetnek tömör kerítések, a Pesti út, az Ady Endre út, és a Duna út, Pesti út és a vasút közötti szakasza melletti kerítések kivételével. Az áttörtség legalább 50%-os legyen, a kerítés tömör szakasza az utcafront 50%-áig terjedhet ki.
(2) A Pesti út az Ady Endre út, és a Duna út, Pesti út és a vasút közötti szakasza melletti tömör kerítések homlokzati töréssel készülhetnek, az 1,5 m hosszúságot meghaladó a tömör kerítésszakaszokban legyen egy minimum 0,5 m2-t meghaladó méretű összefüggő áttörés (pl. átlátható rácsos felület). Az áttörés minimális mértéke a teljes kerítés méretének 10%-a.
(3) Az utcai kerítésnek több tulajdonos esetén is teljes hosszában egységes megjelenést kell biztosítani.
(4) A vízjárta területen a Duna felőli kerítés csak lábazat nélküli, rácsos, vagy fonatos lehet.
(5) A kerítések magassága legfeljebb 1,8 m lehet, a nem homlokvonali kerítések legalább 50%-os áttörtséggel készülhetnek
(6) A külön használatú telekrészeket csak nem tömör, átlátszó kerítéssel, ( rács, drótfonat) vagy élő-sövénnyel szabad elválasztani.
(7) A kerítés anyaga nem lehet nádszövet, vagy hullámlemez. Tilos a mezőgazdasági háló használata
(8) Utcavonali kerítés mellett, egyéb előírások betartásával fedett kapubejárat vagy gépkocsi beálló csak a kerítéssel összeépítetten létesíthető, maximum 1x 30 m2 felületű lehet, (6×5 m), anyaga a kerítés anyagához illeszkedjen. A beálló tetőkialakítása: utcára merőleges nyeregtető, mely a közterület fölé maximum 50 cm-re lóghat ki minimum 2 m magasan.
(9) Telekhatártól számított 1 m-en belül csak egy kerítés létesíthető.
(10) Az Lke-1 építési övezetben az utcai és oldalkerítéseknek minimum 70%-ban áttörtnek kell lennie
(11) A város belterületén a kerítések anyaga csak természetes anyagú kő, fa, tégla, kovácsolt vas lehet, a lábazat maximum 80 cm lehet, a kerítésnek minimum 50 %-ban áttörtnek kell lennie.
(12) 20 méter telekszélességig telkenként 1db gépkocsi bejárásra alkalmas kapu létesíthető maximum 4 m szélességben. 20 méternél szélesebb telek 2 x 4 m széles gépkocsi bejárásra alkalmas kapu létesíthető, amennyiben 2, vagy annál több lakás van a telken.
(13) Meglévő támfalban támfallétesítmény csak az esetben létesíthető, ha annak magassága az eredetihez képest városképi, illetve környezeti illeszkedés érdekében legfeljebb 0,5 m-rel növekszik.
(14) A Duna-parttal határos telkeken a Duna felőli kerítés csak lábazat nélküli, rácsos, vagy fonatos lehet.
(15) A kerítésekre vonatkozó előírásoktól csak településképi bejelentés tudomásul vétele esetén lehet eltérni, terepviszony, vagy környezetvédelmi okok miatt.
(16) A mezőgazdasági övezetek bármelyikébe eső, mezőgazdasági művelési ágban nyilvántartott területen kerítés nem építhető, kivéve az építési engedéllyel, településképi bejelentéssel vagy egyszerűsített bejelentéssel rendelkező ingatlant. A kerítés építése az ingatlanon építendő épület építési engedélyének jogerőre emelkedése után kezdhető csak meg. A mezőgazdasági területen, ily módon építhető kerítés csak áttört lehet (fonatos, vagy rácsos, maximum 10 cm lábazattal.)
(17) Birtokközpont kialakítása esetén kizárólag a birtokközpont telke keríthető be.
(18) A birtokközpont telke lekerítése esetén, a maximum 1,8 m magas kerítés csak áttört lehet.”
A település bel és külterületén új lakó, üdülő és gazdasági fő- és mellékrendeltetésű építmények, kerítések és egyéb építmények – a reklámtábla kivételével – színezése csak pasztell színekkel, a település hagyományainak megfelelő módon alakítható ki. Javasolt a fehér, sárgával tört fehér, szürkével tört fehér, szürke, okkersárga árnyalatai, homok és agyagszín, tégla és terrakotta vörös és pasztell zöld.
Mezőgazdasági terület:
„28. § (1) A mezőgazdasági övezetek bármelyikébe eső, mezőgazdasági művelési ágban nyilvántartott területen kerítés nem építhető, kivéve az építési engedéllyel, településképi bejelentéssel vagy egyszerűsített bejelentéssel rendelkező ingatlant. A kerítés építése az ingatlanon építendő épület építési engedélyének jogerőre emelkedése után kezdhető csak meg. A mezőgazdasági területen ily módon építhető kerítés csak áttört lehet (fonatos, vagy rácsos, maximum 10 cm lábazattal.)
(2) Birtokközpont kialakítása esetén kizárólag a birtokközpont telke keríthető be.
(3) A birtokközpont telke lekerítése esetén, a maximum 1,8 m magas kerítés csak áttört lehet.”
Településképi bejelentés szükséges:
- a közbenső kerítés építése, amennyiben a kerítés magassága meghaladja az 1,8 m-t, tömörsége az 50%-t.
- Utcai kerítés, kerti építmény, építése, átalakítása, korszerűsítése, bővítése a fonatos kerítés kivételével
A településképi bejelentés eljárásról szintén a TKR ad tájékoztatást. (42.§-43.§)
A Helyi Építési Szabályzat és a Településképi rendeletünk elérhetősége:
Szabályzatok – Göd város hivatalos honlapja (god.hu)
GÖD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA
FŐÉPÍTÉSZI IRODA
Készült 2022.06.22-én hatályos előírások