Vizi István

„A [z 1956-os] forradalom alatt, és azt megelőzően is egy hadiüzemben dolgoztam, amelynek »polgári neve« Gödöllői Gépjárműjavító Vállalat volt. Ez az üzem harckocsik gyártásával és javításával foglalkozott. Az üzem rejtve, Gödöllő és Isaszeg között az erdőben volt, s ma is létezik” – írta egy visszaemlékezésében Vizi István. (S valóban, napjainkban HM CURRUS Zrt. néven működik.)

Vizi István 1930. június 28-án született Kiscsákón, Békés megyében. Orosházán végezte az elemi és a polgári, Szegeden a felsőipari iskolát 1947 és 1952 között. Budapesten az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetemen szerezte első diplomáját, a másodikat, a villamosmérnökit pedig levelező tagozaton. 1957 decemberében kötött házasságot, és feleségével, valamint szüleivel együtt 1958-ban költözött Alsógödre.

Ismét tőle idézünk: „1956. október 24-én megválasztották [a gödöllői gyárban] a munkástanácsot, egy időben a Rácz Sándor-féle Nagy-budapesti Központi Munkástanáccsal. Engem [a] munkástanács elnökhelyettesnek választott. Jelöltek a gödöllői munkástanácsok járási küldöttjének is. Majd a helyi munkástanács kijelölt az üzem forradalmi igazgatójának. Ezt a megbízást folytattam a letartóztatásomig, 1957. január 16-ig, annak ellenére, hogy 1956 decemberében miniszteri biztosként visszahelyezték a volt igazgatót. Az ezzel járó munkát háborús, forradalmi körülmények között kellett végezni.”

1957. január 16-án a Gödöllői Rendkapitányság közbiztonsági őrizetbe helyezte, majd kilenc hónapon át előzetes letartóztatásban volt. A rendőrhatóság szerint Vizi István párt- és népellenes propagandát fejtett ki. A bíróság az ellene emelt vádak alól végül felmentette, azonban az üzemből végleg eltávolították.

A múltja miatt szakképesítésének megfelelő munkát eleinte nem kap, ám az Országos Vérellátó Központ vezetői később mégis alkalmazzák, és 1967-ig műszaki főmérnökként ott dolgozik. Majd a Villamos Berendezés és Készülék Művek (VBKM) mérnöke lesz. (Az általa kifejlesztett elektronikus eredményjelző táblát sikerrel alkalmazzák az 1980-as moszkvai olimpián. Mivel a berendezést számos ország megvásárolta, azok beüzemelése céljából Vizi beutazza a világot.) Az ő nevéhez fűződik a hazai CB rádiótelefon-hálózatok létrehozása is.

1990-ben, 60 éves korában ment nyugdíjba. A rendszerváltás hozta el számára, hogy az egykori vádpontok alól a bíróság végleg felmenti, és megkapja az úgynevezett semmisségi határozatot.

Gödön is hasznosította a munkái során megszerzett tapasztalatait. 1975-ben CB rádiótelefont állított üzembe a körzeti orvos munkájának megkönnyítésére. Készített egy gépkocsikra szerelhető hangerősítő berendezést a közérdekű hírek „mozgó” bejelentésére. Az irodai munka könnyítése érdekében bevezette a titkárnői diktafonok alkalmazását. Munkájának elismeréseként elsőnek kapta meg 1982. május 1-jén az akkor alapított „Göd Nagyközségért” oklevelet és érdemérmet.
Forradalmi helytállásáért számos kitüntetésben részesült. A köztársasági elnök Forradalomért emlékérmét és oklevelét 1992. március 15-én Gödön vehette át. 2006-ban, a forradalom 50. évfordulója alkalmából Budapesten a Pest Megyei 56-os Emlékbizottságtól kapott kitüntetést. Lakóhelye iránti elkötelezettségét bizonyítja, hogy 2017-ben a városnak ajándékozott egy, a családja birtokában lévő unikális, 1879-ben készült Kincsem-litográfiát.

Vizi István rövid szenvedés után, 2018. december 30-án hunyt el. Emlékét megőrizzük.