Kossuth-szobor

1948 januárjában a hajdani alsógödi piacteret Kossuth Lajosról nevezik el, s alig két és fél hónap múlva, március idusán ugyanitt felavatják a magyar szabadságharc szellemi vezérének mellszobrát.

A mintegy másfél méter magas posztamensen áll a kiváló államférfi vöröses színű terméskőből faragott büsztje. A talapzat homlokoldalán a „Kossuth 1848 1948” felirat olvasható. A mellszobrot félkörívben öt kisebb oszlop övezi. A szobrot tehát 1948. március 15-én, a forradalom és szabadságharc centenáriumán állították fel.

Számos sajtóanyagban és helytörténeti munkában a mai napig az szerepel, hogy a mellszobor készítője Sziklai (Schwaral) Gyula helybéli kőfaragómester volt, s mi tagadás, a gödiek többsége is osztozik ebben a hiedelemben.

Azonban néhány esztendeje a Pest Megyei Levéltárban az Alsógödi Nemzeti Bizottság dokumentumai közül előkerült egy jegyzőkönyv, amely bizonyítékul szolgál arra vonatkozóan, hogy valójában ki is a Kossuth téren álló szobor alkotója. A levéltárban őrzött jegyzőkönyvből egyértelműen kiderül, hogy az alkotó Sóváry János (1895–1966) szobrászművész. Földi László emlékbizottsági elnök ünnepi beszédéből idézünk, mely a Bizottság 1948-as ünnepi díszközgyűlésén hangzott el: „És bár anyagi lehetőségek csak a legszűkösebben álltak rendelkezésre, elhatározásunk mégis valóra vált. Ott áll már a volt Piactéren Kossuth Lajos mellszobra, mely valóban művészi alkotás, és mindenképpen méltó a nagy évfordulóhoz. (…) Sóváry János, aki látva, hogy a bizottság az anyagiak előteremtése tekintetében nehéz helyzetben van, a centenáris eszmétől áthatva a műhöz mérten csekély díjért sietett a művet kifogástalanul megalkotni.”

Sóváry János a Képzőművészeti Főiskolán Stróbl Alajos, Radnai Béla és Vedres Márk tanítványa volt. Rövid ideig az Egyesült Államokban élt, majd ismét átkelt az óceánon, és Budapesten telepedett le. Szobrain és épületplasztikáin egyszerűsített formákat alkalmazott, hatott rá a római iskola neoklasszicizmusa. Legismertebb köztéri szobrai: Korsós nő (1938, Budapest), Tavasz (1955, Parád), Forrásnál (1960, Pécs – Abaliget), Fekvő nő (1965, Balatonszéplak).

A gödi Kossuth-szobor történetéhez hozzátartozik, hogy azt 1990 júniusában ismeretlen tettesek ledöntötték. A büsztöt eredeti formájában restaurálták, a teret pedig az önkormányzat 2010–11-ben átépítette, parkosította.

Térkép