Élet a városban

Környezetvédelem

Védett értékeink

Akik ismerik Gödöt, tisztában lehetnek azzal, hogy városunk és környéke bővelkedik kiemelkedő természeti értékekben. Azt azonban talán már kevesebben tudják, hogy ezek közül jó néhány védelem alatt áll. A Homokszigetre és a gödi Duna-partra nyilván sokan tippelnének, ám arra már valószínűleg kevesebben, hogy Göd és Sződliget között nemzeti parki terület húzódik, s például a Juhászhalom, vagyis a Jancsi-hegy környéke Natura 2000-es védelem alatt áll.
És a fentebb említettek csupán az országos jelentőségű védett területek! Rajtuk kívül közel tucatnyi helyi védett természeti értékünk létezik. De vajon mit jelentenek a különböző védettségi kategóriák, és vajon mit kell tennünk annak érdekében, hogy e sokszínű természeti értékeket megőrizzük?
Nos, a védett természeti területek közül a legmagasabb kategória a nemzeti park. Első olvasásra meglepő lehet, de a Duna–Ipoly Nemzeti Park része a Homoksziget is, jóllehet területe csupán néhány hektár.

A Natura 2000 az Európai Unió olyan területi hálózata, amely hasonlóképpen országos jelentőségű védett területeket lajstromoz. Göd két ilyennel büszkélkedhet: az egyik a Duna, maga a folyó „vízteste”, illetve a meder és a parti sáv, valamint a hullámtér. A másik Natura 2000-es terület kevésbé ismert: nagyobb része Csomád, kisebb része pedig Göd külterületén található. A „hivatalos” fantázianeve pedig: a Gödöllői-dombság peremhegyei.

(A Natura 2000-es területekkel kapcsolatban az Európai Uniónak az az elvárása, hogy a rögzített alapállapot – amely kiérdemelte az uniós védettséget – nem sérülhet, nem csökkenhet az ottani, értéket jelentő, „jelölőfajoknak” nevezett állat- és növényfajok állománya. Az ott végzett tevékenységek csak azt a célt szolgálhatják, hogy e fajoknak és élőhelyeiknek javuljon az állapota.)

A harmadik védettségi kategória a helyi védettség. Ezeket az illetékes önkormányzat jelöli ki, és készíttet rájuk kezelési tervet, amit onnantól kezdve követnie kell mindenkinek, megóvandó a romlástól a természeti értékeket.

A természet védelméről szóló 1996-os törvény azonban létrehozott egy „ex lege” kategóriát is. Ez azt jelenti, hogy megtalálásától vagy felfedezésétől fogva országos védettséget élvez az összes hazai barlang, földvár, kunhalom, forrás, víznyelő és láp. Láp pedig akad bőven Gödön: a kékperjés láprét Sződ irányában, továbbá a gödi láprét. E területek tehát a helyi védettség mellett országosan is védettek.

(A természetvédelmi területeket a termeszetvedelem.hu honlapon egy interaktív térkép segítségével meg lehet nézni. Kategóriák szerint is kikereshetjük, hogy milyen természetvédelmi értékek vannak Gödön és környékén. Bárki utánanézhet annak, hogy a saját földje védett területre esik-e vagy sem. Ha igen, akkor bizonyos korlátok vonatkoznak rá, de esetleg támogatást is kaphat rá.)

Az 1990-es évek végén a gödi önkormányzat a helyi jelentőségű védett természeti területek kategóriájába 11 területet és értéket vont be, melyek között akad kisebb és nagyobb kiterjedésű is. Ám a védetté nyilvánítás csupán az első lépés. Ezzel kimondjuk, hogy a közösség javát úgy szolgálja az adott hely, ha megóvjuk az utókornak. Persze korántsem mindegy, hogy ki a védett természeti terület tulajdonosa.
Ékes példa erre a gödi láp, amely hiába volt védett, mégis magántulajdonba került, és különféle beruházások történtek a területen. Termálhotel és golfpálya épült, s így komoly veszteséget szenvedtek a természeti értékek.

Ezzel együtt Gödnek komoly természeti értékei léteznek mind a mai napig. Csakhogy ezek fenntartásáért aktívan is tenni kell valamit. A Homokszigeten például a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága természetvédelmi kezelői funkcióban van jelen. A helyi, önkormányzati védettségű területeken a mindenkori jegyző az elsőfokú hatóság, illetve az önkormányzatnak a saját hatáskörében kell létrehoznia a kezelési tervet, és gondoskodnia arról, hogy annak megfelelően gördüljenek tovább a dolgok.
A legjobb, ha közösen találjuk ki, hogy kezdjünk ezekkel a védett értékekkel. Napjainkban nem szükséges „nagyberuházás” például egy virtuális tanösvény létrehozásához. Fontos, hogy a természet ügyét szívén viselő gödi polgárok tegyék meg mindazt, ami módjukban áll.

A Gödhöz tartozó védett természeti területek (Zárójelben az egyes területek helyrajzi számát közöljük)
Gödi homokpusztagyep (025/6), Gödi homokpusztagyep (025/7), Duna–Ipoly Nemzeti Park (03/3), Felsőgödi kékperjés-láprét (05/1), Felsőgödi kékperjés-láprét (05/10), Felsőgödi kékperjés-láprét (05/11), Felsőgödi kékperjés-láprét (05/12), Felsőgödi kékperjésláprét (05/13), Felsőgödi kékperjés-láprét (05/14), Felsőgödi kékperjés-láprét (05/15), Felsőgödi kékperjés-láprét (05/16), Felsőgödi kékperjés-láprét (05/17), Felsőgödi kékperjés-láprét (05/18), Felsőgödi kékperjés-láprét (05/19), Felsőgödi kékperjésláprét (05/2), Felsőgödi kékperjés-láprét (05/20), Felsőgödi kékperjés-láprét (05/21), Felsőgödi kékperjés-láprét (05/22), Felsőgödi kékperjés-láprét (05/23), Felsőgödi kékperjés-láprét (05/24), Felsőgödi kékperjés-láprét (05/3), Felsőgödi kékperjés-láprét (05/4), Felsőgödi kékperjés-láprét (05/5), Felsőgödi kékperjés-láprét (05/6), Felsőgödi kékperjés-láprét (05/7), Felsőgödi kékperjés-láprét (05/8), Felsőgödi kékperjés-láprét (05/9), Göd, Nemeskéri-parkerdő (1934), A Csapatpihenő Duna-parti kerítése melletti platán fasor (352/3), A Feneketlen-tavat körbeölelő szürkenyárfa-sor (353/), Felsőgödi Kék Duna Sporttelep (3658), Göd, ELTE Biológiai Állomás (367), Sárgafa (514/), Gödi-láprét (6324/2), Ezüst juhar az idősek napközi otthonának udvarán (652), Gödi-láprét (6607/2).