Gallé Gábor

1943-ban született Szalkszentmártonban. Édesapja dr. Gallé Miklós, édesanyja Langmár Mária. 1970-ben kötött házasságot Galambos Ilonával, lányaik Gabriella és Andrea, unokájuk Kamilla.

Gallé Gábor 1949 és 1957 között járt a felsőgödi Állami Általános Iskolába, majd a budapesti Eötvös József Gimnáziumban érettségizett 1961-ben. Tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán folytatta.
1966-tól az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. váci üveggyárában előbb üzemmérnök, majd üzemvezető. 1983-ban a Veszprémi Vegyipari Egyetemen üvegipari szakmérnöki diplomát szerez. A fővárosi Üvegipari Műveknél vállal állást, majd 1997-ig a Pannonglas Rt.-nél középvezető.
1998-tól a GE-Tungsram budapesti Fényforrásgyárában kemencemérnök, majd gyártásvezető. Hosszú éveken át az ÉVM építőanyag-, illetve az Szilikátipari Tudományos Egyesület üvegipari szakértője,1986-tól az egyesület üvegipari szakosztályának titkára. 1992 és 2008 között mellékállásban egyéni vállalkozó is volt. Szakmai és egyesületi munkájáért miniszteri dicséretben, és egyéb munkaadói elismerésekben részesült.
Felsőgödön 1963-ban lett az Ady Endre Körnek, a mai Ady Klub elődjének a tagja, s alapító vezetője volt az ott működő Ifiklubnak. Még Alsógöd és Felsőgöd egyesítése előtt utóbbi községben helyi, illetve járási tanácstag, másodállásban pedig a kultúrház igazgatója.
A felsőgödi városrész kulturális és civil közéletének esztendőkön át egyik motorja, a Retró Ady Klub vezetője, program- és ötletgazdája. Ő az, aki szorgalmazta a település életét megörökítő régi fotók és amatőr filmek digitalizálását, rendszerezését. A havi klubesteken tartott vetített képes előadásait minden alkalommal nagy érdeklődés kíséri. Szintén lokálpatrióta elődei nyomán egyik kezdeményezője a helytörténeti értékmentésnek.

Az utóbbi években saját kutatásainak eredményeit a Gödi Almanach köteteiben tette közzé. Több tanulmánya is megjelent a Felsőgöd százéves történetét feldolgozó almanachban. Ezek egyikéből idézzük az Ady Klub létrejöttéről szóló részt: „A Kálmán (akkor Úttörő) utca 13. szám alatti épületet Sütő Jenő kőműves 1926-ban építette. Itt lakott a családjával, majd a 40-es évek első felében eladta egy újságírónak. Az 50-es években a ház úttörőotthon és napközi volt, illetve egy rövid ideig itt működött a modellezőszakkör is. 1956 után a nyomasztó tanteremhiány miatt a Szécsi-kastélyt fokozatosan teljes egészében iskolai célokra vették igénybe, a kulturális tevékenységet pedig az Úttörő utca 13. szám alatti épületbe költöztették. Itt működött hétköznaponként a zeneiskola és a könyvtár, hetente egyszer este itt próbált a Munkásdalkör is Benyus Sándor, majd Szakáll László, később Surán Sándor vezetésével. Az intézménynek ekkoriban Petőfi Kultúrotthon volt a neve, s hozzá tartozott a kultúrterem (Iparoskör) is. 1960-tól Richter Alajos volt az igazgató. Ezután alapította meg az Ady Endre Kört a Hazafias Népfront és a Szakmaközi Bizottság. E két szervezet közösen tartotta fenn az Ady Klubot (ahogy népiesen hívták, s az épületre is így ragadt rá ez az elnevezés).”

Gallé Gábor 2021 augusztusában vehette át a Pro Urbe-díjat Balogh Csaba polgármestertől.