Dr. Gillemot László

1912-ben született Budapesten. Édesapja, Gillemot Ferenc újságíró, labdarúgóedző, játékvezető, a magyar válogatott első szövetségi kapitánya (1902–1904).
Gillemot László a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szerzett gépészmérnöki oklevelet, majd a budapesti Standard Villamossági Rt. mérnökeként dolgozott. A műszaki doktori oklevelet 1941-ben kapta meg.

A Pázmány Péter Tudományegyetemen matematikát, fizikát és filozófiát tanult, a műszaki röntgenvizsgálatok tárgykörében magántanári képesítést szerzett. 1949-től haláláig az MTA tagja. A BME Gépészmérnöki Kar Mechanikai, Technológiai és Anyagszerkezettani Intézet tanszékvezető egyetemi tanára (1951–1971), az intézet igazgatója (1971–1977), korábban a BME rektora (1954–1957), majd tudományos rektorhelyettese (1964–1967).
Mindezek mellett más tudományos intézményekben és szervezetekben is betöltött vezető pozíciókat. A modern magyar fémipari és kohászati kutatás egyik megteremtője. Legjelentősebb eredményeit az anyagszerkezettan, az anyagvizsgálat és hegesztések röntgenvizsgálata területén érte el. Élete utolsó éveiben sokat foglakozott az ipari-műszaki tudományos kutatás elméleti és módszertani kérdéseivel. Tucatnál is több szabadalma volt.

Dr. Gillemot László az 1960-as évek elejétől egy kétszobás házrészt bérelt a Bartos családtól Alsógödön, a Petőfi Sándor utcában. Kezdetben csupán a hétvégéket töltötte ott, később a nyári hónapokat is. Az itteni napjai is nagyrészt munkával teltek, számos publikációját Gödön vetette papírra.
Azonban számára Göd jelentette a csendet, a nyugalmat és a kikapcsolódást is. Délutánonként a Duna-partra járt, ahogyan ő mondta, „levegőt szívni”. Kedvenc törzshelye volt a Széchenyi vendéglő terasza, ahonnan csodálatos a dunai panoráma. Nem csupán a jó levegőt, hanem a vízisportokat is kedvelte, sokat úszott és evezett. A csónakházban tárolta a mahagóni fából készült, és ezért a szokásosnál sokkal nehezebb Csibi nevű kílbótját.
1970-ben a Vasvári Pál utcában vásárolt egy telket, s azon egy kis nyaralót építtetett. Sokan keresték fel őt Gödön a korabeli híres személyiségek közül, mások mellett Gömöri Pál belgyógyász professzor, Páger Antal színész és Lakatos Gabriella balettművész, utóbbi szintén Gödön lakott. Amikor Gillemot László a vendégeit fogadta, többnyire a saját főztjét tálalta fel.
A kertészkedés is a hobbija volt, kertjében a dísznövények és a zöldségfélék egyaránt helyet kaptak. A Duna szeretete és a vízisportok, az evezés élete végéig elkísérte, s a halál is a Duna- parton érte 1977. augusztus 20-án. A csónakja mellett találtak rá a tragikus hirtelenséggel elhunyt professzorra.