Iván Kovács László

1930. augusztus 18-án született Debrecenben. 1944-ben – ekkor a soproni katonai reáliskola növendéke volt – apjával együtt Nyugatra menekült, de a következő évben hazatértek. 1951-ben közgazdasági gimnáziumban érettségizett, s ugyanebben az évben jelentkezett a jogi egyetemre, de nem vették föl.
Iskolás évei alatt kezdett sportolni, tehetséges futballistának tartották. 1952-ben került a család Gödre. Iván Kovács László először a Dunakeszi Vasutas csapatában játszott, majd átigazolt Gödre. Közben beiratkozott a Műszaki Egyetemre, ahol három évet el is végzett. 1955 nyarán bekapcsolódott a Petőfi Kör munkájába.

1956. október 23-án részt vett a Rádió előtti tüntetésen, s tagja volt az egyik küldöttségnek, amelyik bejutott az épületbe. Még aznap puskához jutott a Kálvin téren, és csatlakozott az Üllői úton kibontakozó ellenálláshoz. Másnap a Nemzeti Múzeumnál karhatalmisták lefegyverezték, ám egy rövid kihallgatást követően szabadon engedték.

Október 25-én beállt a Corvin közi fegyveresek közé, ahol már másnap őt tekintették parancsnoknak. Fölvette a kapcsolatot a Práter utcai csoporttal, tárgyalt a pártközpontban és a Honvédelmi Minisztériumban a fegyverletétel feltételeiről. Október 28-án fogadta Nagy Imre, akinek előadta a Corvin köziek követeléseit: biztosítsák az ország függetlenségét, vonják ki a szovjet csapatokat Magyarország területéről; szüntessék meg az egypártrendszert; hozzanak létre nemzetőrséget a fegyveres felkelők bevonásával.
Október végén és november elején több olyan tárgyaláson vett részt, amelyeken a nemzetőrség megalakításáról, szervezetti felépítéséről tanácskoztak. November 1-jén vagy 2-án leváltották parancsnoki tisztségéből, de 3-án beválasztották a nemzetőri egységek szervezésére létrehozott bizottságba.

November 4-én felvette a harcot a szovjet csapatokkal, de még aznap árulónak kiáltották ki a Corvin közben, és letartóztatták. Miközben átkísérték a Kilián laktanya épületébe, sikerült megszöknie. November 10-éig otthon bujkált, fegyverét megtartva szülei alsógödi házába költözött.
1957 februárjában Turul Párt néven illegális politikai szervezet alapítását kezdeményezte a forradalom eszményeinek megőrzése érdekében. Röpcédulákat készített, tervezte Maléter Pál kiszabadítását, és igyekezett felvenni a kapcsolatot Király Bélával. 1957. március 12-én tartóztatták le.

Első fokon a Pest Megyei Bíróság Major Ákos népbírósági tanácsa 1957. augusztus 22-én szervezkedés vezetésének vádjával halálra ítélte. Ezt a Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa Vida Ferenc elnökletével 1957. december 27-én jogerőre emelte. Iván Kovács Lászlót 1957. december 30-án kivégezték.
1996. október 22-én az 1956-os forradalom és szabadságharc 40. évfordulójának emlékére rendezett ünnepségen Bognár László polgármester a mártírhalált halt Iván Kovács László édesanyjának nyújtotta át fia posztumusz díszpolgári címét.