Pro Urbe
Lászlóffy Emil
- Home
- /
- Élet a városban
- /
- Hírességek
- /
- Lászlóffy Emil
- december 14-én született Lázárföldön (ma Szerbia), egy örmény–magyar család gyermekeként. Édesapja Eisler Mihály (1840–1911), édesanyja Lászlóffy Mária (1846–1922). Első neje Schallek Lujza 1881–1922) volt, akitől öt gyermeke született. Második felesége, Miskolczy Erzsébet (1886–1973) három gyermekkel ajándékozta meg.
Eisler Emil feltehetőleg 1907-ben vásárolt telket Felsőgöd-telepen az akkori Duna utca 27. szám alatt (ez ma az Ady Endre út 29.), s költözött újonnan épült házukba első feleségével. (Eislert később – mint a Földművelésügyi Minisztérium főtanácsosát – felkérték német hangzású nevének „megmagyarosítására”. Ezért 1933 májusában édesanyja vezetéknevét vette fel, amit a Magyar Királyi Belügyminisztérium jóváhagyott.)
Az 1907-ben megalakult Felsőgödi Családotthon Telepeseinek Egyesülete igazgatósági taggá, majd pénztárnokká választotta. Az 1908 őszén, az ő erőfeszítései nyomán létrejött elemi iskolát 1910-ben sikerült állami fenntartásúvá tennie. Éveken át tagja és gondnoka az iskolaszéknek, alapító tagja és első elnöke a Felsőgödi Telepesek Önkéntes Tűzoltó Testületének, s haláláig titkára.
Fáradhatatlan munkájának eredményeként a község engedélyt kapott egy postaügynökség felállítására, amely céljára a saját házát ajánlotta fel, de nagy szerepe volt abban is, hogy 1915-ben Felsőgöd önálló község lett. Az első perszonális testület választott képviselője volt. 1919-ben az ideiglenes, majd 1921-ben a véglegesített felsőgödi római katolikus egyházközség világi elnöke lett. Az egyházi világtanács elnökeként a katolikus újságok terjesztését személyesen végezte, a jutalékot a templom építésére, majd annak felszentelésére fordította. 1920-ban a leendő templom céljára megvásárlandó telek hiányzó vételárrészének kifizetésére ő és Petrovácz Gyula vállaltak anyagi garanciát.
1922-ben sikerült elkérnie 40 vagonnyi használt követ és téglaanyagot dr. Szécsi Kálmántól. Ez a mennyiség már komoly elindulási alap volt a templomépítés megkezdéséhez. 1923. január 23-án felkérte Pilismaróti Bozóky Gyula ezredest a templomépítő bizottság elnökének, aki így nyilatkozott róla: „Az egész mozgalom megindítását nagyon megkönnyítette az a körülmény, hogy Eisler Emil főtanácsos, a legrégebbi felsőgödi telepes buzgó és eredményes fáradozásából már működött az általa szervezett Egyháztanács az ő bölcs és körültekintő elnöki vezetése alatt.” 1923. augusztus 19-én tették le a templom alapkövét.
Több évtizedes munkája elismeréseként 1933-ban az Egyháztanács dísztaggá nevezte ki. 1959-ben tette közzé a Felsőgöd történetéről írt munkáját, amely azóta is a helytörténeti kutatások alapja.
Lászlóffy Emil 1970. október 6-án, 89 éves korában hunyt el Gödön, örök álmát a felsőgödi Jácint utcai temetőben alussza. A posztumusz Pro Urbe-díjat díjat 2019-ben lánya, dr. Kerényiné dr. Lászlóffy Márta vette át.