Szegedi Katalin

Kiskorától fogva mindig rajzolt, mindig is művész akart lenni. Előbb Dekoratőr Iskolát végzett, majd felvételt nyert az Iparművészeti Főiskolára. Eredetileg rajzfilmrendező szeretett volna lenni, de az Iparművészeti Főiskola alkalmazott grafika-könyvtervezés szakát végezte. Később aztán nagyon nagy szerencsének fogta fel sorsának ilyen irányú alakulását, és már ekkor könyvillusztrálással foglalkozott.

Néhány hónapig Rómában élt-alkotott, itt az itáliai művészet, a reneszánsz festészet, és a preraffaeliták nagy hatással voltak, ahogy Gulácsy Lajos és Füst Milán író különleges személyisége és titokzatos világa. Dolgozott pályája elején bábtervezőként is, ami szintén hatott illusztrációs világára.

Sajátos, egyedi stílusa rögtön felismerhető, a hagyományos akvarell technikán túl előszeretettel alkalmaz kollázst, fest akrillal és olajjal – de mindigh kézzel, aprólékosan! Folyamatosan keresi, gyűjti a régi anyagokat, tárgyakat, amelyek megihletik, és amelyeket beilleszt a kollázsaiba is. Jónéhány könyvét saját maga írta.

“Mesekönyveket rajzolok. Ez a munkám, a hobbim, az életem. Boldog vagyok, hogy azt csinálhatom, amire világ életemben vágytam. Ötéves voltam, amikor egy éjszaka felébresztettem az anyukámat, és közöltem vele megmásíthatatlan szándékomat: ha nagy leszek, mesekönyvrajzoló szeretnék lenni! Olyan szép könyveket szeretnék készíteni a mai gyerekeknek, mint amilyenek engem is elbűvöltek kiskoromban. Egy gyönyörű Andersen mesekönyv oly nagy hatással volt rám gyerekkoromban, hogy azt hiszem,innen táplálkozik a meseszerű szépség iránti vonzalmam. Szívesen idézem a régmúlt idők elfeledett tárgyait, hangulatait…”

(Szegedi Katalin)

Többszörös Szép Magyar Könyv-díjas, az Év Illusztrátora-díj birtokosa 2005-bn, számos nemzetközi díj elismertje, 2010-ben jelölték az Astrid Lindgren-díjra is. Majd száz kötet illusztrátora, melyekből több több nyelven is megjelent, például a közönségsikert arató, hihetetlenül szép és okos könyv, a Lenka a Csimota kiadásában, mely svéd, lengyel, francia és holland nyelven is olvasható.

forrás: Pagony webbolt

Művei