Biciklista nagyvendéglő

Az 1902-ben épült, emeletén szállodai szobákat is kínáló Biciklista Nagyvendéglő nevét valószínűleg az abban az évben megrendezett Budapest–Vác kerékpárversenyről kapta, jóllehet ezt írásos dokumentumok nem bizonyítják. Bejárata a mai József Attila utca felé nézett, vagyis az akkori országútra.

A vendéglős, Horváth Gyula úgy döntött, hogy a Biciklista Nagyvendéglő báltermét filmszínházzá alakítja emelkedő nézőtérrel, rögzített székes zsöllyével, piros bársonybevonatú páhollyal. A hajdani moziterem ma a Belga Sörház belső étkezőtere, biliárdasztalokkal.

Vajon hogyan nézett ki abban az időben a „Biciklista”? Nos, a Pesti út felől félkör alakú hat lépcső vezetett a nagyterembe, melynek szemközti végén volt a hosszú pult, s mögüle nyílt egyszárnyas ajtó a konyhára. A nagyterem bal oldalán kétszárnyas ajtón át léphettünk be a belső terembe, s onnan tovább a félköríves teraszra, de a konyhából is ki lehetett jutni oda. A konyhából nyílt ajtó a kétszobás szolgálati lakásba. A hátsó teremben volt a söntés, biliárddal és kuglival. A szálloda és vendéglő alapterülete 700 négyzetméter volt.

A Horváth Gyula-féle ELITE Mozgószínház nézőterén 200 személy foglalhatott helyet. A mozit 1932-ben – a telefongyár legmodernebb gépével felszerelve – hangos filmszínházzá fejlesztették. Nyáron hetenként kétszer két-két előadást tartottak, amikor is a billiárdasztalokat a falak mellé tolva kezdődhetett meg a vetítés. Télen a hétközi filmelőadások mellett vasárnapokon és az ünnepnapokon is rendeztek vetítéseket. (A filmek nagy része magyar volt.)

1938-ban a mozit, idegen hangzású neve miatt Rákóczi filmszínházra keresztelték, a mozitermet pedig az 1940-es évek elején a mai József Attila utca irányában kibővítették.

A konyhát Horváth Gyula felesége, Nagy Elza vitte, segítsége nevelt fiuk, Gyula unokaöccse volt, aki 1931-től 1935-ig vezette is az éttermet és a szállodát. Abban az évben árverés útján dr. Hódi Gyula lett a tulajdonos, tőle pedig 1941-ben Cséfay (Csipes) Lajos vásárolta meg a Biciklista Nagyvendéglőt.

A háború után többször is gazdát cserélt az étterem, amely 1957-ben Kiss Ferenc és Hefkó Júlia, 1961-től Devecseri József, két évvel később a Zima–Rózsahegyi házaspár tulajdonába került.

Alsógödöt 1959 márciusában üdülőhellyé nyilvánították. Még az év augusztusában az Esti Hírlap arról ír, hogy új kultúrházat akarnak építeni Gödön, ám a terv nem valósul meg, ugyanis az egykori Biciklista Nagyvendéglő épülete hamarosan az önkormányzat tulajdonába kerül, majd a képviselő-testület döntése értelmében ott nyitja meg kapuit a József Attila Művelődési Ház, amely azóta napjainkig városunk kulturális és közösségi életének legfontosabb helyszíne.

Az elmúlt évtizedekben többször is felújított és korszerűsített épület 1966 óta ad otthont a Városi Könyvtárnak is.

Térkép