Huzella-villa

A mai Huzella-kertet is magába foglaló hajdani földterület első tulajdonosairól vajmi keveset árulnak el a korabeli források. Felmerül közöttük például báró Dewitz Ottó neve, akinek kilétéről azonban szinte semmit sem lehet tudni.

Ami bizonyos viszont, hogy gróf Széchenyi Ödön 1865 áprilisában Alsógödön birtokrészt vásárolt egy pesti bejegyzésű belga banktól. Miután a gróf, a későbbi isztambuli „tűzpasa” 1874 telén végleg Törökországba költözött, a birtokot Arany László vásárolta meg. Tőle pedig 1892-ben Huzella Elek, a neves orvostudós édesapja.

A mai napig Huzella-villaként emlegetett historizáló stílusú, kastélyszerű épület feltehetően 1850 és 1865 között épült, több egymást követő szakaszban. Központi, emeletes tömbjéhez két rövid, földszintes szárny csatlakozott, az északi tömbhöz pedig egy – az épület homlokzati falához képest 45 fokkal elfordított – emeletes kilátótorony, tetején farácsos terasszal. Az emeletes épületrészhez is tartozott egy oszlopos tornác, tetején balusztrádos korláttal körülvett terasszal. Ez a különleges építészeti megoldás, főként a torony elforgatása tette egyedülállóvá, oly festőivé a villaépületet.

1930-ban dr. Huzella Tivadar itt alapította meg az alsógödi Biológiai Kutatóállomást. A villa botanikuskertjében két kisebb lakóház és több faház is épült, amelyek a kutatóállomáson dolgozó tudósok, illetve az egyetemi hallgatók szállásául szolgáltak.

Két Nobel-díjas tudós is megfordult itt: Alexis Carrel amerikai sebész és Max Planck német fizikus. 1939-ben Budapesten – és részben Gödön – tartották az anatómusok világkongresszusát, s ebben Huzella Tivadarnak jelentős szerepe volt. A neves tudós 1950. július 11-én hunyt el, sírja a kertben, a családi mauzóleumban található, amely a Nemzeti Sírkert része.

A család a kutatóállomást és az arborétumot 1951-ben – eleget téve Huzella Tivadar végrendeletének – az Eötvös Lóránd Tudományegyetemnek adományozta. Hosszú éveken át itt működött a Duna Kutatóállomás, majd az arborétum az ELTE fővárosi Füvészkertjének telephelye lett, hivatalos elnevezése pedig: ELTE Füvészkert „Huzella Kert” Természetvédelmi és Ökoturisztikai Állomás (röviden: Huzella-kert). Az ELTE Füvészkert Szervezeti és Működési Szabályzatának függeléke egyébként összesen 16 Huzella-kerti épületet sorol fel, a főépületektől az üvegezett növényházon át a vegyszerraktárig.

Az egykori Huzella-villa máig tartó történetének szomorú fejezete, hogy az 1960-as években a tornyot lebontották, a kastélyszerű épületet pedig – több lépcsőben – a felismerhetetlenségig átépítették, s az ennek okán minden korábbi díszét elveszítette.

Térkép