Gyurkó László

„Védencem személyének megválasztását indokolják majd az alábbi feljegyzések, elöljáróban azonban nem árt röviden megokolnom, miért esett a választásom arra az országra, amely védencem szülő- és lakóhelye volt. A hely kiválasztása ugyanis mindig megelőzi a személy megválasztását; mivel a tudás forrása a tapasztalás, más és más korokban más és más országok szülötteinek adatik meg a lehetőség a legérdemlegesebb tapasztalatok birtoklására.”

Ezek Gyurkó László egyik legismertebb regényének, a Faustus doktor boldogságos pokoljárásának első mondatai. A helyszín természetesen Magyarország, az időpont pedig 1945. (A könyvből az 1980-as évek elején Jancsó Miklós tízrészes tévéfilm-sorozatot készített.)

Gyurkó László 1930. április 22-én született Budapesten. Édesanyját félévesen, édesapját 16 évesen vesztette el. Gimnáziumi tanulmányait nem fejezte be, segédmunkásként, majd tisztviselőként dolgozott. 1956-ban, a forradalom leverése után izgatásért hat hónapi börtönbüntetésre ítélték. 1957-től publikált újságcikkeket és kritikákat. 1964-ben a Kortárs című folyóirat rovatvezetője, majd közel harminc éven át a Valóság című folyóirat munkatársa, 1981 és 1986 között a Népművelési Intézet főmunkatársa.

Alapítója és vezetője a Huszonötödik Színháznak (1970−1979), majd a Népszínháznak (1979−1981). 1983−1984-ben − Jancsó Miklóssal és Hernádi Gyulával együtt – a kecskeméti Katona József Színházat irányította. 1971 és 1985 között országgyűlési képviselő, a Kulturális Bizottság tagja.
Élete delelőjén Alsógödre költözik, s több mint harminc éven át, haláláig városunk lakója. Utolsó, Azt soha című regényének fiktív helyszíne Dunaegres, ám a könyv olvasása közben hamar kiderül számunkra, hogy valójában az alsógödi Duna-parton járunk. Gyurkó a Duna olthatatlan szerelmeseként alapító tagja volt az Alsógödi Városszépítő Egyesületnek.

A József Attila- és Kossuth-díjas regény- és drámaíró életművének mérlegét megvonni talán még nem érkezett el az idő. Az előítéleteken és a retusálásokon, a kánonokon és az ellenkánonokon túl azonban mégis csak maga az életmű a legfontosabb. Bárhogyan is ítélkezik majd az utókor, Gyurkó László rólunk szóló regények, színművek, pamfletek és szatírák alkotója. Ebben a polarizált és hiszterizált 21. század eleji közéletben egyébként sem jött még el az ideje az értelmiségi politikai szerepvállalások, a kormánypártiság és ellenzékiség egykori államszocializmusbéli változatai – köztük Gyurkó Lászlóé – fölötti „végső” ítélkezésnek.

Gyurkó László Gödön hunyt el 2007. augusztus 25-én. Végakaratának megfelelve hamvait a Duna hullámai fogadták be.